Július 25-én, vasárnap délután fél hattól játszik az NB II.-ben a Szentlőrinc SE és a Karcag csapata. Azt, hogy ezt a meccset ki fogja megnyerni, most még nehéz megtippelni, egy dologra azonban nagy összegben lehetne fogadni: arra, hogy a meccs izgalmasabb lesz, mint a labdarúgó-világbajnokság vasárnap este tartott döntője.A dögunalmas meccs első 90 percében az argentinoknak nemhogy gólhelyzetük, de még kapura rúgásuk sem volt, a spanyolok viszont folyamatosan bombázták az argentin kaput, csak éppen soha nem találtak bele. A meccset először egy félórás, esztrádműsorra emlékeztető félidős műsort is tartalmazó szünettel húzták el, a rendes játékidő lejártánál 0-0-s állás utáni 30 perces hosszabbítás közepére pedig a legtöbb néző valószínűleg úgy volt vele, hogy mindegy, ki nyer, csak legyen már vége ennek a szenvedésnek.A meccset végül 1-0-ra a spanyolok nyerték, a torna első számú győztese azonban valójában nem Spanyolország, hanem sokkal inkább FIFA és annak elnöke, Gianni Infantino volt. Az idei labdarúgó-világbajnokság ugyanis a történelem eddigi legjövedelmezőbb sporteseményére sikeredett, amellyel a FIFA minden korábbinál nagyobb és a saját várakozásait is messze meghaladó árbevételt ért el.9 milliárd dollárral számoltak, 11 milliárd lettA Bloomberg egy összesítése szerint a foci-világbajnokságok árbevételei az elmúlt húsz évben meredeken emelkedtek: a 2006-os németországi vébén még csak 2,28 milliárd dollárt tettek ki, a 2022-es katari eseményen azonban már 7,57 milliárdot.A FIFA az idei világbajnokságon ennél is jóval magasabb, 9 milliárdos árbevétellel számolt, az esemény végén azonban közölték, hogy ennél jóval több, 11 milliárd dollárnyi bevételük gyűlt össze. A FIFA bevétele ezzel a 2023 és 2026 közötti négyéves ciklusban körülbelül 15 milliárd dollár körül alakul, ami nagyjából 4750 milliárd forintnak felel meg.A bevételnövekedés azonban nem csak úgy magától jött, ahhoz szükség volt arra is, hogy a világbajnokságok menetét a minél több pénz begyűjtésére optimalizálják. Kritikusok egyenesen arról beszélnek, hogy a FIFA a vébét egy, a nézők és szurkolók számára élvezhető sporteseményből egy pénzcsapnak használt szórakoztatóipari eseménnyé alakította át.A bevételnövelés legfontosabb eszköze egyértelműen az, hogy az idei volt az első világbajnokság, amelyen 32 helyett 48 csapat vett részt, amivel a torna időtartama 4-ről 6 hétre nőtt. A meccsek száma 64-ről 104-re emelkedett, ami több, a közvetítőknek eladott tartalmat, több belépőjegyet és több hirdetési időt jelent – vagyis rengeteg pénzt a világbajnokságot szervező FIFA-nak.Ezzel arányosan nőtt meg a vébé legalább egy meccsén fizikailag jelen lévő szurkolók száma is. A FIFA adatai szerint, amelyeket a Bloomberg dolgozott fel, 1986 és 2022 között minden vébén 2,4–3,6 millió szurkoló tűnt fel. Az idén aztán ezt sikerült 6,5 millióra feltornázni, és ebben még nem is szerepelnek az elődöntők, a bronzmeccs és a döntő.Kérdés volt, elfogynak-e a jegyekA CNBC elemzése szerint az idei világbajnokság előtt az egyik fontos kérdés az volt, hogy mennyire sikerül majd megtölteni a világbajnokság stadionjait. Ez ellen szólt, hogya korábbiaknál jóval több meccset rendeztek;a bajnokságot Észak-Amerikában tartották, ami hagyományosan nem követi annyira a focit, mint Dél-Amerika és Európa;a jegyeket a korábbiaknál jóval drágábban, a Ticketdata adatai szerint 900 dolláros medián áron értékesítették.Az idei volt ráadásul az első világbajnokság, amelyen a jegyeket nem fix árakon, hanem dinamikus árazással adták el. Ez azt jelenti, hogy a jegyek ára a repülőjegyekéhez hasonlóan a kereslettől függött. A nagy érdeklődésre számot tartó meccseken ez így akár a 10 ezer dollárra (átszámolva 3,1 millió forint) is felkúszott.A Football Benchmark adatai szerint azonban a kezdeti kétségek ellenére végig nagyon magas volt a jegyek iránti kereslet. „A csoportszakaszban a stadionok kihasználtsága 99 százalék volt – mondta a CNBC-nek Antonio Di Cianni, a Football Benchmark igazgatója –, ez azt mutatja, hogy az emberek simán hajlandók kifizetni ezeket a jegyárakat.” (Már akinek belefér, a többség számára ugyanis az Egyesült Államokban mára luxus lett a szórakozás, részben pont az eseményekre kapható jegyek árának elszállása miatt.)Minden eszközt bevetettek a pénzfejésreDe a FIFA a jegyárak magasra srófolása és a meccsek számának megemelése mellett is mindent megtett, hogy minél több pénzt préseljen ki az idei világbajnokságból. Az egyik ilyen eszközük a félidők közepére bevezetett, háromperces, úgynevezett hidratációs, avagy ivószünet volt.A FIFA álláspontja szerint ezeket kizárólag a játékosok jólléte érdekében vezették be, hiszen a játszmákat részben meleg égövi városokban tartották, ráadásul sokszor nap közepén, hogy az európaiak is nézni tudják őket. Ezt némileg árnyalja, hogy esőben, hűvösben is megtartották az ivószüneteket, amire a nézők rendszeresen pfujolással reagáltak. Azt a közvetítési jog birtokosai dönthették el, hogy mit sugároznak a hidratációs szünet alatt – és számos országban, például az Egyesült Államokban további bevételt generáló reklámokkal tették tele.A Bloomberg szerint az Egyesült Államokban a meccsek szüneteiben lejátszott 30 másodperces reklámhelyeket 250–750 ezer dollárért, vagyis 80–240 millió forintért lehetett megvenni. A 104 meccs két hidratációs szünetében 4-4, összesen nyolc darab 30 másodperces reklámhely jött létre, ami a teljes vébére vetítve 832 rendkívül drágán eladható sávot jelent. Az amerikai közvetítési jogokat megvásárló Fox tévécsatorna csak ebből félmilliárd dollár pluszbevételre tehetett szert, így nyilván a FIFA is borsosabb áron tudta értékesíteni a közvetítései jogokat.De a FIFA-nak más bevételszerzési módszerei is vannak: részesedést kér például a meccsnapokon a stadionokban és a hivatalos szurkolói eseményeken eladott ételek és italok árából. Sőt, potom 138 ezer forintnak megfelelő összegért még a vb-döntőnek helyt adó stadion gyepdarabkáit is eladják. Ha ez nem lenne elég, akkor kisebb összegért meccsjegyreplikákat is árulnak, vagyis olyan papírfecniket, amelyek belépőjegynek tűnnek, de igazából nem azok.2030-ra ugyanez jöhet, csak még durvábbanGianni Infantino, a FIFA elnöke az erős eladásokat látva már a világbajnokság közben felvetette, hogy 2030-ban a mostaninál is több, akár 64 csapat is játszhat majd a vébén. Egy erre vonatkozó kérdésre július 10-én a svájci Blue Sport csatornának azt mondta: „Ezek mind olyan kérdések, amelyeket a világbajnokság után fogunk megvizsgálni.”Ez a mostaninál is hosszabb eseménysort és több meccset jelentene – annak ellenére, hogy a csapatok már az idei vébén is a túl hosszan elnyújtott túl sok meccsre panaszkodtak. Vannak olyanok is, akik szerint az utolsó meccsek egy része azért volt már olyan unalmas, mert a csapatok az egymás után következő meccsek sokaságában egyszerűen elfáradtak a végére.Infantinónak persze érdeke az, hogy a világbajnokság minél nagyobb és minél nyereségesebb esemény legyen. A FIFA nonprofit szervezet, amely a bevétele jelentős részét a szegényebb országokban található labdarúgó-infrastruktúra kiépítésére fordítja. A jelenlegi terveik szerint 2027 és 2030 között 2,7 milliárd dollárt osztanak majd szét a 211 tagállam között.A CNBC megkérdezte erről Kieran Maguire-t, aki a labdarúgás finanszírozását kutatja a Liverpooli Egyetemen. Maguire szerint ez úgy működik, hogy „Infantino alatt a FIFA rengeteg pénzt ad kicsi országoknak, amelyek aztán újra és újra megszavazzák őt elnöknek”. A Bloomberg a Zöld-foki szigeteket hozta fel erre példának, amely 12 millió dollárt kapott, hogy részt vegyen a vébén, annak ellenére, hogy a területén egyetlen füves focipálya sincsen.A FIFA jövőre választ majd új vezetést, és bár az idei torna előtt és alatt több hullámban is fellángolt az Infantinóval szembeni elégedetlenség, jövőre valószínűleg a tagállamok döntő többsége őt fogja támogatni. Ebben a Guardian szerint is kulcsszerepe van annak, hogy az idei vébé árbevétele jelentősen meghaladta a korábbi várakozásokat, a pénz nagy részét pedig a tagállamok között osztják majd ki.Trump megkérte, hogy vonják vissza a piros lapot, visszavontákA FIFA működése sosem volt mentes a korrupciógyanútól (bár a leghíresebb ügyben tavaly végül felmentették Sepp Blatter előző elnököt és Michel Platinit), de az idei világbajnokságra a korlátlan pénzszerzési vágy mellett a korábbi eseteknél direktebb módon vetült rá a korrupció árnyéka. Erre a legjobb példa Gianni Infantino és Donald Trump, valamint a FIFA és az Egyesült Államok vezetésének erősen megkérdőjelezhető kapcsolata.Infantino híres arról, hogy mindenféle politikai vezetővel és nagyhatalmi szereplővel igyekszik jó viszonyt kiépíteni, Trump esetében azonban a korábbiaknál is erősebb gesztusokat tett. Olyanokat például, hogy a FIFA a New York-i Trump Towerben bérel irodát, amelynek bérleti díja közvetlenül a Trump-családhoz folyik be. Trump hiúságának táplálását szolgálta aztán az is, hogy a FIFA tavaly alapított egy saját békedíjat, amelyet Donald Trumpnak adtak, aki korábban kiakadt, hogy a Nobel-békedíjat nem kapta meg.A leggyanúsabb ügy azonban az volt, amikor Donald Trump megkérte Gianni Infantinót, hogy vonják vissza az egyik amerikai játékos, Folarin Balogun piros lapját és egy meccsre szóló eltiltását, miután kiállították a Bosznia-Hercegovina elleni meccsen. A FIFA fegyelmi testülete nem sokkal Trump kérése után (de saját állítása szerint nem amiatt) felfüggesztette Balogun büntetését, így az amerikai focista már tudott játszani a Belgium elleni következő meccsen. Ezen egyébként csúnyán kikapott a csapata.A lépés miatt több európai csapat és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is kiakadt, utóbbi egy közleményt is kiadott, amely szerint „A tegnapi döntés, miszerint egy év próbaidőre felfüggesztik a Folarin Balogun játékosnak kiadott piros lap után járó egy mérkőzésre szóló automatikus eltiltás alkalmazását, átlépte a vörös vonalat”.Az európai szövetség szerint ebben a kérdésben a futball integritása forog kockán, a FIFA döntése pedig precedenst teremt majd későbbi hasonló döntésekre. A FIFA azonban nem visszakozott a döntésből, és azzal vágott vissza az európaiaknak, hogy a tiltakozó közleményük képmutatás, mivel az európai tornákon is történt már olyan, hogy visszavontak a meccsek során kiosztott piros lapokat.