138 olyan nappali tagozatos alap-és osztatlan szak volt a 2025-ös felvételin, ahol az önköltséges képzésre magasabb pontokkal lehetett bekerülni, mint állami ösztöndíjasra. A legtöbb szakon csak néhány pontos különbség volt, de több olyanra is akadt példa, ahol több száz pontos eltérés volt a két ponthatár között. Ponthatárok 2025Mutatjuk a top10 olyan szakot, ahol a legnagyobb volt a különbség.1.ELTE BTK - germanisztika (néderlandisztika)állami: 188 pontönköltséges: 480 pontkülönbség: +2922.SZTE MGK - mezőgazdasági mérnökiállami: 202 pontönköltséges: 480 pontkülönbség: +278 pont3.Tomori Pál Főiskola - gazdálkodási és menedzsmentállami: 242 pont önköltséges: 500 pontkülönbség: +258 pont4.Debreceni Egyetem TTK - biomérnökiállami: 240 pontönköltséges: 428 pontkülönbség: +188 pont5.PPKE BTK - szlavisztika (orosz)állami: 293 pontönköltséges: 480 pontkülönbség: +187 pont6.Debreceni Egyetem GTK - agrár- és üzleti digitalizációállami: 232 pontönköltséges: 415 pontkülönbség: +183 pont7.ELTE BTK - újlatin nyelvek és kultúrák (spanyol)állami: 194 pontönköltséges: 368 pontkülönbség: +174 pont8.PTE KPVK - gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökiállami: 232 pontönköltséges: 398 pontkülönbség: +166 pont9.Széchenyi István Egyetem- gazdaságinformatikus (angol nyelven)állami: 264 pontönköltséges: 424 pontkülönbség: +160 pont10.Kodolányi János Egyetem - előadó-művészet (jazzének)állami: 240 pontönköltséges: 400 pontkülönbség: +160 pontFelmerülhet a kérdés, hogy miért lehetnek magasabbak a ponthatárok ugyanazon az egyetemen az önköltséges, nappali tagozatos képzésen, mint az állami ösztöndíjason? Felvételi: ezekhez a szakokhoz kellett a legtöbb pont az elmúlt évekbenEzzel kapcsolatban érdemes azt megjegyezni, hogy az önköltséges és állami ösztöndíjas képzéseket nem feltétlen ugyanazok jelölik be. A ponthatár pedig mindig annyi, amennyi pontja van az utolsó felvette hallgatónak. Ha például egy adott szaknál 10 főt vesznek fel állami ösztöndíjas helyre, melyre 20-an jelentkeznek, és az utolsó bekerülőnek 380 pontja lesz, akkor 380 pont lesz a ponthatár. Ha az önköltségesen mondjuk 30 férőhely van, de csak 8-an jelölik meg, viszont mindannyian nagyon magas pontszámúak, és az utolsó bekerülőnek 410 pontja van, akkor 410 lesz a ponthatár.Volt olyan szak a 2025-ös felvételin, ahova a 499 pont sem volt elégAzok akik biztosra szeretnének menni, gyakran írják be csak az önköltséges képzést, de arra is van példa, aki közvetlen az egyetem után külföldre szeretne menni dolgozni, ezért nem akarja vállalni az állami ösztöndíjas feltételeket.Arról nem beszélve, hogy önköltséges képzésen a ponthatár akkor is lehet jóval magasabb, ha az adott egyetem arra a szakra csak extrém kevés - 1-2 fő - önköltséges helyet hirdet meg, míg államira többet, így a fizetős képzéshez jóval több pontra van szükség.Július 23-án húzzák a ponthatárokat, ha ti is szeretnétek kiszámolni a pontjaitokat, akkor használjátok az Eduline kalkulátorát.Volt olyan szak a 2025-ös felvételin, ahova a 499 pont sem volt elégNem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Ezeken a szakokon jóval több ponttal bejutni fizetősre, mint állami ösztöndíjasra
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.







