Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Elhallgattatásról, ellehetetlenítésről, kényszerítésről és fenyegetésről is ír Sulyok Tamás köztársasági elnök abban a Sándor-palota oldalán megjelent határozatban, amivel elrendelte a 17. Alaptörvény-módosítás kihirdetését. Sulyok szombat kora este videóban jelentette be, hogy aláírja azt a módosítását, amely megszünteti az ő köztársasági elnöki megbízatását is. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.Sulyok azt írta, hogy a jogállamiság helyreállításának indokával elfogadott Alaptörvény-módosítás néhány eleme – így például az Alkotmánybíróság hatásköreinek kiszélesítése üdvözlendő. „Számos eleme ugyanakkor különösen a választójog példátlan mértékű korlátozása, valamint egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők személyre szabott jogalkotás útján történő eltávolítása – sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét” – tette hozzá.A távozó köztársasági elnök szerint az április 12-i választás éjszakájától kezdve a közbeszédet eluralta a verbális abúzus, egy nyílt, közvetlen erőszakos formája.„Ami arra épít, hogy egyes közjogi tisztségviselők, országgyűlési képviselők és más közszereplők emberi méltóságukban bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázhatóak, hivatali feladat- és hatásköreik, illetve közéleti tevékenységük ellátásában pedig – az alaptörvényi és jogszabályi kereteket és fékeket teljes egészében figyelmen kívül hagyva – szabadon fenyegethetők, utasíthatóak, kényszeríthetőek” – fogalmazott.Sulyok szerint ennek a kommunikációs stratégiának a célja, hogy elhallgattasson, ellehetetlenítsen és eltávolítson a magyar alkotmányos berendezkedésből olyan szereplőket, akik – a plurális demokráciában elengedhetetlen módon – biztosíthatnák a jogi, szakmai és politikai vélemények sokszínűségének érvényesülését. „Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása immár Magyarország jogrendszerének alapjaként is megjeleníti a fenti célok elérésére irányuló rendelkezéseket” – tette hozzá.„Látom és tapasztalom, hogy mindezek a törekvések jelen pillanatban a magyar társadalom egy jelentős része számára helyesnek vagy akár elkerülhetetlennek tűnnek. Ezeket az érzéseket és véleményeket természetesen tiszteletben tartom”– írta. Sulyok látja és tapasztalja azt is, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek egyik mérföldköve és kézzelfogható lenyomata a tizenhetedik alaptörvény-módosítás. „A magam részéről a legteljesebb mértékben osztom ezeket az aggodalmakat, és mind a jelenkor szempontjából, mind pedigtörténeti távlatokban összeegyeztethetetlennek tartom Magyarország alkotmányosalapelveivel mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a jogállamiság követelményeinek semmibevételével avatkoznak be a népképviseleti demokrácia és a hatalommegosztás rendszerébe” – fogalmazott.Emlékeztetett, hogy az Alaptörvény adott bekezdése szűken határozza meg a köztársasági elnök Alaptörvény-módosítással kapcsolatos mozgásterét. „A köztársasági alkotmánymódosító hatalom, azaz az Országgyűlés részére egyet nem értése esetén sem küldheti vissza az elfogadott alaptörvény-módosítást, az Alkotmánybírósághoz pedig kizárólag akkor fordulhat, ha az Alaptörvény-módosítás megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nemtartottak meg. Ilyen helyzet jelen esetben nem áll fenn” – írta.Határozatát azzal zárta, hogy alaptörvényi kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy „súlyos tartalmi ellenvetéseim kifejezése mellett” Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását aláírta, kihirdetését elrendelte.Arról, hogy mi következik a következő napokban, hetekben Sulyok távozása után, ebben a cikkünkben részletesebben is írtunk.PartnereinktőlÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Kövess minket Facebookon is! Legfontosabb További élő árfolyamok! Friss hírek