Az adatok kíméletlenül rávilágítanak a lakossági öngondoskodás jelenlegi helyzetére. A megtakarítók 40,2%-a havi 25 000 és 50 000 forint közötti sávban tervez félretenni. A teljes mintát vizsgálva a tervezett havi megtakarítások átlaga eléri a 48 938 forintot, míg a középérték, azaz a medián összeg 30 000 forint. Ez a statisztika erős megtakarítási szándékra utal. Ugyanakkor kulcskérdés, hogy a megtakarítók hány százaléka használja ki azt a jogszabályban biztosított adójóváírási lehetőséget, amellyel az állam közvetlenül kiegészíti a befizetéseket. Mennyit terveznek havonta félretenni a nyugdíj-megtakarításban gondolkozók?BankmonitorAdóoptimalizáció a gyakorlatban: hogyan működik a 20 százalékos támogatás?Sokan tévesen azt hiszik, hogy az állam kizárólag a lakossági állampapírok kamatain keresztül ösztönzi a megtakarításokat. A valóságban létezik egy sokkal közvetlenebb, vissza nem térítendő támogatási forma: a személyi jövedelemadó (szja) visszatérítése. Ez a 20%-os adójóváírás az államilag elismert öngondoskodási formákra – az önkéntes nyugdíjpénztárakra (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ), a nyugdíjbiztosításra és az egészségpénztárakra (EP) – vehető igénybe. A befizetett összegek után a NAV évente az előző évi befizetések 20 százalékát utalja át közvetlenül az érintett megtakarítási számlára, ami azonnal növeli a megtakarítás tőkéjét, és a továbbiakban kamatos kamattal gyarapodhat. Ha valaki a havi 30 000 forintos medián megtakarítási összeget választja, az évi 360 000 Ft befizetést jelent, amire az állam 72 000 forint közvetlen támogatást nyújt. Az átlagos, havi 49 000 forintos megtakarítás esetén az éves befizetés 588 000 Ft, amely után 117 600 forint adójóváírás igényelhet. A különböző formák kombinálásával a maximális adó-visszatérítési limit akár az évi 280 000 forintot is elérheti. Ez a jóváírás érdemben javítja a befektetések hozamát, azok a megtakarítók, akik nem veszik igénybe ezeket a konstrukciókat, valójában a saját befizetett adójuk egy részének visszaigényléséről mondanak le. Családi adóoptimalizáció: így szerezhető meg a támogatás, ha nem fizetünk szja-tAz állami adójóváírás feltétele, hogy a megtakarító rendelkezzen elegendő befizetett személyi jövedelemadóval (szja). Sokan már az elején lemondanak erről a lehetőségről, mondván: „nincs visszaigényelhető adóm”. Így tesznek például a 25 év alatti fiatalok, a katás vállalkozók, a csedben, gyedben vagy gyesben részesülők, valamint a két-, három- vagy négygyermekes anyák is, akik eleve szja-mentességet élveznek. Ez azonban komoly pénzügyi hiba, ugyanis létezik egy teljesen jogszerű családi megoldás, amellyel ön is részesülhet az állami támogatásból. A három államilag támogatott forma közül a nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan konstrukció, ahol a szerződő (aki a díjat fizeti) és a biztosított (akinek a javára a megtakarítás gyűlik) két különböző személy is lehet. Ez azt jelenti, hogy ha ön nem fizet személyi jövedelemadót, de valamelyik családtagja (például adózó házastárs, szülő vagy gyermek) igen, akkor megkötheti a szerződést az ön nevére szerződőként. Így ő igénybe veheti a 20%-os adó-visszatérítést a saját befizetett szja-jából, amelyet a NAV közvetlenül az ön megtakarítási számlájára utal majd. Ez a családi adóoptimalizáció lehetővé teszi, hogy a család egyetlen forint állami támogatást se hagyjon bent a rendszerben. Kezdje el a megtakarítást akár havi 30 000 forinttal, és használja ki a befizetések után járó 20 százalékos adójóváírást!