Közérdekű adatigényléssel kikértük az igazságügyi tárcától, hogy 2010-től 2026 áprilisáig melyik titkosszolgálat évente hányszor kért és kapott titkos megfigyelésre engedélyt az igazságügyi minisztertől. A számokat, a tendenciákat és a hátteret három szakértővel – Tarjányi Péterrel, Ligeti Miklóssal és Remport Ádámmal – elemeztük, akik a titkos megfigyelések kulisszatitkairól is meséltek nekünk.
Az Orbán-kormány 16 éve alatt összesen 18 906 esetben kaptak engedélyt a titkosszolgálatok titkos megfigyelésre az aktuális igazságügyi minisztertől, és mindössze ötvenszer tagadták meg ezt – derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium küldött meg a 24.hu adatigénylésére.
Ezek azok a titkos megfigyelések, amelyeknél nem bűnüldözés céljából vetik be a titkosszolgálatokat – ott a nyomozási bíró hatáskörébe tartozik az engedélyezés –, hanem alkotmányvédelmi, nemzetbiztonsági célból kérnek megfigyelést. Ezek célpontjai lehetnek szélsőséges csoportok, külföldi kémek vagy bárki, aki veszélyeztetheti a gazdasági, társadalmi rendet a kormányzat szerint.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal áll a lista élén
