„Volt valaha Angliának Jude Bellinghamhez fogható játékosa világbajnokságon?” – tette fel az elsőre meghökkentő kérdést Tim Spiers újságíró a The Athleticen. És ahogy elkezdi levezetni, bizony elgondolkodtató.Hogy Wayne Rooney, aki 2004-ben az Eb-n igazi csodagyerekként robbant be, egy nem túl acélos 11 meccs/1 gólos mérleggel zárta le vb-karrierjét. Hogy David Beckham sem tudta azt az egyéni csillogást hozni, amit Bellingham (ugyanazt az eltökéltséget viszont igen). Hogy a játékát tekintve leginkább Bellinghamhez hasonlítható Steven Gerrard pont világbajnokságokon nem tudta megvillantani a Steven Gerrard-ságot.Ezzel szemben hogyan néznek ki Bellingham számai? Az angol vb-csapatból mostanáig övé a legtöbb sprint, a legtöbb labdaérintés a támadó harmadban, ő harcolta ki a legtöbb szabálytalanságot, és ő kísérelte meg a legtöbb beindulást az ellenfél védelmi vonala mögé. Nála több sikeres szerelést csak Elliot Anderson, több sikeres cselt pedig kizárólag Anthony Gordon mutatott be. A házi góllövőlistát (Harry Kane-nel holtversenyben) vezeti.Pedig még a helye sem volt biztosBizarr belegondolni, hogy a torna előtt még a szövetségi kapitány, Thomas Tuchel is arról beszélt, a Real Madrid angoljának nincs „bérelt” helye a kezdő tizenegyben. A szakértők és a szurkolók között is szép számmal voltak olyanok, akik inkább az Aston Villával Európa-ligát nyerő Morgan Rogerst látták volna szívesen – az előző szezon során sérülésekkel és formaingadozással is küzdő Bellingham helyett.Jude Bellingham a Norvégia–Anglia mérkőzésenAFP / Yomiuri / Takuya MatsumotoMilyen (szép) az élet: Norvégia ellen aztán Rogers lövése jött ki a kapusról, hogy aztán Bellingham bevágja a kipattanót, megszerezve a továbbjutást érő gólt. Így Bellingham a nyolcaddöntőben és a negyeddöntőben is duplázott – talán mondhatjuk, hogy nélküle most nem készülhetne a fináléba jutásra Anglia. És ki beszélt a legszebben róla? Épp Rogers.Szerintem az a gondolat, hogy nem kellene szerepelnie, egyszerűen nevetséges. A nagy meccseken a nagy játékosokra van szükség. „A világ színpadán újra és újra bebizonyította, milyen nagyszerű játékos – folytatta Rogers. – Rengeteget dolgozik a csapatért, és nem csak a góljaival – ha ránézel, minden meccs végére teljesen kizsigereli magát, mert mindent belead, úgyhogy teljesen megérdemli a sikert. Micsoda játékos és micsoda ember, és hát igen... mindannyian imádjuk őt.”Akit nem tör össze tét, épp ellenkezőlegNegyven éve nem volt példa arra, hogy valaki egy vb egyenes kieséses szakaszában egymást követő két meccsen duplázzon. Legutóbb Maradona többek között az angolok ellen duplázott. Azt a szólógólt (meg az azt megelőző kezezőset) nehéz is volna nem szóba hozni, elvégre szerda este angol–argentin mérkőzés következik a vb kieséses szakaszában, és ha van olyan múltbeli mérkőzés, amelynek hosszú az árnyéka, akkor az az 1986-os vb-negyeddöntő kétségkívül ilyen. Az nagyjából annyira „kötelező olvasmány” (mindkét országban), mint nálunk a 6:3. https://www.youtube.com/watch?v=KY40__rBvSkBellinghamhez is eljutott a statisztika, amit ennyivel intézett el: Maradona tízmilliószor jobb játékos volt nálam.Folytassuk egy másik elképesztő statisztikával, ami még inkább alátámasztja, mennyire a fontos meccsek embere Jude Bellingham. A 2026-os világbajnokság negyeddöntőjével bezárólag 12 gólt szerzett a válogatottban, ebből kilencet nagy világversenyen (hetet vb-ken, kettőt pedig a 2024-es Eb-n).Már a klubkarrier eleje sokat mondó volt https://youtu.be/8V5bfQEkYik?si=ZzDFU9KiQkYHpf6hEgyetlen Beatles-tribute-zenekarnak sem ér nyomába a Dortmund-játékosok (fa)hangja. Mégis, nagyon szép gesztus volt, hogy személyre szabott videóval, a Hey Jude eléneklésével fogadták annak idején Németországban Jude Bellinghamet (akinek a testvére, Jobe jelenleg is a klub tagja). Noha „csak” az angol másodosztályból érkezett. A Birmingham City pedig eközben visszavonultatta a 17 éves korában, 44 mérkőzés után továbblépő játékosa mezszámát. A legtöbb futballszerető valószínűleg ekkor kapta fel a fejét: „Ki lehet ez a srác?”És valóban, Jude Bellinghamen már akkor lehetett látni, hogy nem mindennapi képességekkel rendelkezik.„Egy fiatal játékosnak általában folyamatosan látnia kell a labdát, mert a szemén keresztül jut információkhoz. Látja, hol van a labda, és épp mi történik vele. Amint ezt elsajátítja, pontosan tudja: ha így ér a labdához, az ott marad, ha pedig amúgy ér hozzá, oda fog menni. Ez pont olyan, mint amikor valaki zongorázik; egy idő után már nem kell a billentyűket néznie. Jude viszont már tizenenévesen ezen a szinten járt. Ő már akkor »zenélt«” – emlékezett vissza birminghami edzője, Pep Clotet.Arrogáns vagy nem?David Davis csapattársként szintén közelről figyelhette a fiatal szupertehetséget. Az ő visszaemlékezése azért is érdekes, mert Bellinghamre a mai napig szokás rásütni az „arrogáns” jelzőt. Például a széttárt karokkal bemutatott gólöröme miatt. A korábbi Birmingham-futballista viszont azt hangsúlyozta, hogy ez a dolgok félreértése.„Rendkívül alázatos srác volt. Az emberek azt hiszik, hogy arrogáns, de ezen a szinten elengedhetetlen, hogy biztos legyél magadban. Az angol médiában hajlamosak vagyunk ezt arroganciának titulálni. De amikor ennyire jó vagy, muszáj, hogy legyen egy hang a fejedben, amely folyamatosan azt súgja: elég jó vagy.”A nyerőautomataMárpedig az nem kérdés, hogy Bellingham „elég jó”. Annak idején a Dortmundtól a Real Madridhoz vezetett az útja; miután a német bajnokságban megválasztották a szezon játékosának. És Spanyolországban is hihetetlen első szezont produkált: a bajnokságban 28 mérkőzésen 19 találatig jutott. Élete első El Clásicóján a 91. percben győztes gólt szerzett a Barcelona ellen, miután egy óriási bombával már „bemutatkozott”. https://www.youtube.com/shorts/IzYEhQrHJAcNem sokkal később jött a második El Clásicója. Azon 2–2 után a 92. percben megint csak ő lőtte be a győztes gólt, lényegében megnyerve a Realnak a 2024-es bajnoki címet. Ez már kezdett előrevetíteni valamit. Kialakulóban volt egy igazi, két lábon járó „nyerőautomata”.Néhány hónappal később, a németországi Európa-bajnokságon már a 95. percben járt az angol–szlovák nyolcaddöntő, és a szigetországiak szégyenszemre még mindig vesztésre álltak. Bellingham viszont megint megrázta magát egy nagy meccs ráadásában, és parádés ollózással kiegyenlített. (A 2x15 perces hosszabbításban pedig Kane gólja továbbjutást ért Angliának.) https://hvg.hu/sport/20240701_varazslatos-golt-ollozott-Jude-Bellingham-videoZsenialitás + fejlett igazságérzet = BellinghamValószínűleg itt kattant át nála végleg valami. „Who else?”, vagyis „Ki más?” – ezt kiabálta a nézők és az újságírók felé az ollózást követően. Mégpedig azért, mert személyes támadásnak vette, hogy sokan kritizálták az Eb-n addig nyújtott teljesítményét. Jött is egy komolyabb kifakadás.Angliáért játszani az egyik legszebb dolognak kellene lennie egy labdarúgó karrierjében. Ám ez időnként meglehetősen nehéz. Óriási nyomást jelent hallani, ahogy az emberek rengeteg hülyeséget beszélnek. Ezért jó dolog, amikor teljesítesz, mert akkor egy kicsit vissza tudsz vágni nekik.Ez szintén előrevetített valamit. Azt, hogy Bellingham tényleg képes kiállni magáért. Akár a szövetségi kapitányával szemben is. A most futó vb-n a kongóiak ellen az egyik ivószünet alatt mondta a magáét Thomas Tuchelnek, majd amikor Norvégia kiejtése után mindenáron valamilyen reakciót akartak kicsikarni belőle a kapitány meccsértékelését („Bellingham világklasszis formában van, de a csapat nagyon pontatlanul játszott”) illetően, végül kibökte:„Norvégia remek csapat! Talán [Tuchel] nem tudja, milyen lehet ilyen körülmények között Erling Haaland, Ödegaard, Nusa és Sörloth ellen játszani. Nem tudok elég elismerően beszélni a srácokról. Nem fogsz minden meccset úgy megnyerni, hogy járatod a labdát és ezerszer passzolsz. Néha csúnyán kell győzni, és mi ezt tettük ma este is.”Aztán a lefújás után megint a Hey Jude-ot énekelték, ezúttal az angol szurkolók. Bellingham pedig már-már megindultan hallgatta.Ugye, hogy nem is hordja fenn annyira az orrát? És ha meg igen? Alighanem Des Walker – aki 1990-ben vb-elődöntőt játszhatott Anglia színeiben, akárcsak ma este cikkünk hőse – foglalta össze a legjobban, egyetlen mondatban mindazt, amit én bekezdéseken át próbáltam építgetni.Jude Bellingham egy igazi kulcsfigura. Lubickol abban, hogy ő a főszereplő. Szerintem ez inspirálja őt. Szeret villogni, és igen, szeret egy icipicit nagyképűnek lenni.Nyitókép: Jude Bellingham a Mexikó–Anglia mérkőzésén. Fotó: Carl de Souza / AFP