A Színházi Kritikusok Céhe a közösségi oldalán is megosztotta a miniszternek és az államtitkárnak írt levelét. Mint írják „megdöbbenéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy az Orbán János Dénes által alapított és vezetett Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) több mint 412 millió forint közpénzből vásárolta meg Orbán János Dénes kilenc drámájának felhasználási jogait. Részben ugyanezekért a szövegekért Orbán János Dénes további 129 millió forint közpénzt is felvett a Budapesti Operettszínháztól munka- és jogdíjként”.A színházi szakmai szervezet szerin az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek sokszorosai a piaci áraknak, még akkor is, ha „show business”-ről beszélünk, amivel az ügyről kiadott közleményében Orbán indokolni próbálja a hihetetlen összegeket. https://hvg.hu/kultura/20260713_orban-janos-denes-a-412-milliojarol-nekem-ebben-semmilyen-dontesi-poziciom-nem-voltA fenti összeg a céh szerint „227 millió forinttal több, mint amennyit 2023-ban – egy jelentős költségcsökkentés után – a kormány az összes budapesti székhelyű független színház egész éves működésére elkülönített, de 8 millió forinttal több annál az összegnél is, amennyit 2020 és 2023 között szánt ugyanerre a kormány”.A másik probléma, hogy ezeket a súlyos összegeket Orbán előre kapta meg, „amikor nemhogy sikerről nem volt még szó, de a bemutatók megvalósulásáról sem”. De eleve komoly kérdéseket vet fel, hogy mennyiben jogszerű, ha „egy művész a saját maga által alapított szervezet vezetőjeként dönt úgy, hogy épp a saját műveit vásárolja meg, ráadásul közpénzből”.A Színházi Kritikusok Céhe arra kéri Magyarország kormányát és a kultúráért felelős képviselőit, hogy „a színházi szakmába vetett társadalmi bizalom helyreállítása érdekében mielőbb vizsgálja ki nevezett ügyek jogszerűségét, ideértve a KMTG és a Budapesti Operettszínház szerződéseiért, közpénzekkel való gazdálkodásáért felelős és azokat ellenjegyző, felügyelő, az előző kulturális minisztériumhoz köthető személyek felelősségét is”.Egyúttal arra is kérik a minisztériumot, hogy átfogóbban is vizsgálja ki a fenntartása alatt álló Budapesti Operettszínház működését. A színházi szakma régóta hangos a színházban felmondott és a máig is ott dolgozó művészek és háttérmunkatársak panaszaitól, mind a munkakörülményekre, mind a színház működésének gazdaságosságára és észszerűségére vonatkozóan. Azt is szeretnék, hogy a 2020-ban kirobbant, a Budapesti Operettszínház vezetéséhez köthető zaklatási botrány körülményeit is újból vizsgálnák, mivel azt az előző kulturális minisztérium a sértettek megkérdezése nélkül zárta le.Nyitókép: MTI / Illyés Tibor