Alacsonyabb szintre került a nemzetpolitika az új kormányzati hierarchiában, de Magyar Péter kompetens szakemberre bízta ezt a területet, ahol államközi feszültségek veszélye mellett kell új alapokra helyezni a kapcsolatot a határon túli szervezetek régi vezetőivel.
Az elmúlt három és fél évtized magyar kormányainak örök dilemmája, hogy a szomszédos országokkal való kapcsolatok mennyire függvényei az ottani magyarokkal való bánásmódnak. Igaz, ma ez már csak négy államot érint – Romániát, Szerbiát, Szlovákiát és Ukrajnát –, a többi környező országban olyannyira lecsökkent a magyarok száma, hogy a kisebbségi problémák nem okoznak államközi feszültségeket.Az új kormány, úgy tűnik, amellett teszi le a voksát, hogy a kisebbségi jogok megléte és elismerése feltétele az országok közötti jó viszonynak. Magyar Péter június 4-ei beszédében kijelentette, hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni magyar közösségekért. Orbán Anita pedig a külügyminiszteri poszt betöltése előtti parlamenti meghallgatásán kifejezetten kizárta a jószomszédi kapcsolatokat azzal az országgal, amely megsérti a kisebbségi jogokat. „Nem tudjuk egy olyan országgal sem elmélyíteni kapcsolatainkat, amely a kollektív bűnösség alapján ítéli meg a magyar kisebbséget, amely ország másodrendűnek tartja saját állampolgárait, és akik ez ellen felszólalnak, azokat el akarja hallgattatni” – mondta, természetesen Szlovákiára utalva.Magyar Péter szerint Közép-Európa stabilitása és együttműködése Magyarország alapvető nemzeti érdeke, s ha ez így van, akkor ezt valahogyan összhangba kell hozni a nemzetpolitikával.
