Hétfőn, története során először használt az amerikai hadsereg tengeri drónokat egy iráni kikötő ellen mért csapás során – közölte az Egyesült Államok hadseregének központi kommunikációs szerve, a CENTCOM a közösségi médiában. https://x.com/CENTCOM/status/2076679617440530442A támadásról videófelvételt is közzétettek. A leírás szerint három, személyzet nélküli drónt vetettek be a Bandar-Abbász-i haditengerészeti bázis ellen. A támadás célja az volt, hogy csökkentsék Irán képességét, hogy kereskedelmi hajókat támadjanak. Hasonló hadieszközöket korábban az ukrán hadsereg is bevetett az orosz-ukrán háború során: https://hvg.hu/vilag/20230816_Videon_ahogy_ukran_tengeri_dronok_megtamadjak_a_Krimre_vezeto_orosz_hidatA felvételek alapján a személyzet nélküli, Corsair típusú tengeri drónok egy olyan mólót találtak el, ahol épp egy Gadir típusú tengeralattjáró állt, a vízből kiemelve. Ez egy olyan „törpe tengeralattjáró-osztály”, ami mindössze 29 méter hosszú, 2,5 méter széles és 2,75 méter magas, ami alkalmassá teszi arra, hogy a Perzsa-öböl sekély vizeiben is cirkáljon, ezzel az iráni haditengerészet egyik értékes fegyvere a konfliktusban. A hírek szerint nagyjából 30 ilyen típusú tengeralattjárója lehet az irániaknak.Az Egyesült Államok keddre virradóra az egymást követő harmadik éjszaka során is folytatta az Irán elleni támadásokat, amire utóbbi úgy reagált, hogy célba vett két, az Egyesült Arab Emirátusok zászlaja alatt hajózó tankerhajót, amelyek a Hormuzi-szoroson haladtak át.Közben a közösségi médiában szóváltásba keveredett Donald Trump amerikai elnök és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter. A két politikus gymásra licitálva próbálta bizonygatni, hogy melyikőjük országa „a Hormuzi-szoros védelmezője”. Előbb Trump saját közösségi oldalán érvelt amellett, hogy a szoros továbbra is nyitva van, kivéve az iráni vagy Iránnal üzletelő hajókat. Majd jelezte azt is, hogy az igazságosság jegyében az áruforgalmuk 20 százalékának megfelelő visszatérítésre tart igényt.Az iráni külügyminiszter erre azzal reagált, a Hormuzi-szoros védelmezője mindig is Irán volt, és az is marad, majd cinikusan hozzátette: természetesen ezért a szolgáltatásért cserébe kompenzáció jár, a húsz százalék azonban túl sok, ők igazságosak lesznek. https://hvg.hu/vilag/20260714_usa-iran-hormuzi-szoros-tamadas-tanker-hajoTrump július 8-án, a NATO-csúcson közölte, hogy véget vet az Iránnal kötött tűzszünetnek, aminek alapját egy június 18-án aláírt szándéknyilatkozat adta, amiben a felek rögzítették a konfliktus lezárásának szándékát, illetve az USA a 60 napos tárgyalási időszakra felfüggesztette az iráni olajszankciókat.Irán a nyilatkozat aláírása után napokkal közölte, újra lezárja a Hormuzi-szorost, Trump viszont később arról beszélt, a szoros továbbra is nyitva áll. Közben viszont már az is látszott, hogy a tűzszünet nem teljes, egy szingapúri zászló alatt közlekedő hajót támadás ért a szorosban, a csapásért az amerikaiak az iráni Iszlám Forradalmi Gárdát tartották felelősnek.A támadások június végén tovább fokozódtak, Teherán Bahreint és Kuvaitot támadta, az USA pedig Irán déli részén található célpontok ellen hajtott végre csapásokat. Közben a tárgyalások tovább folytatódtak a két fél között.Ezt követte Trump július 8-i nyilatkozata a tűzszünet végéről, ami után a két fél még hevesebb támadásokat intézett egymás ellen, közben pedig a világsajtót körbejárta az a hír is, hogy Irán merényletre készült az amerikai elnök ellen. A hírre Trump azzal reagált, hogy a közel-keleti ország „teljes elpusztításáról” beszélt, amire az iráni vezető Modzstaba Khamenei bosszút fogadott.Vasárnap aztán Irán újabb rakéta- és dróntámadást intézett a szomszédos államok ellen, illetve az amerikai csapásokra adott reakcióként ismét bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását. Amire az USA közölte: felkészültek arra, hogy katonai erővel biztosítsák a kereskedelmi hajók áthaladását (közben továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy a szoros nyitva áll). Azóta folyamatosak az amerikai támadások és hétfőn az amerikaiak azt is közölték, hogy visszaállították az iráni kikötők blokádját, így az iráni illetőségű, illetve az iráni kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajókat feltartóztatják.A konfliktus újbóli fellángolására az olajár is kilőtt, a CNN beszámolója szerint június 15. óta nem volt olyan magasan, mint kedden.A harcok továbbra sem csitulnak, hétfőről keddre virradó éjjel az Egyesült Államok Irán szerte számos célpontot támadott, Irán pedig Bahrein és Jordánia ellen intézett támadást.Nyitókép: X / CENTCOM