A teljes népességben ugyan két százalékkal csökkent június óta a Tisza Párt szavazói bázisa, a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók körében azonban nem mért változást júliusban az Europion – derül ki a közvélemény-kutató keddi közleményéből.A mérés szerint a Tisza a teljes népességben 50 százalékon áll (júniusban még 52 volt), a Fidesz pedig 20 százalékon (júniusban még 25 volt). A pártválasztók között 61:24, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 64:25 arányban vezet a kormánypárt.Még nagyobb Tisza-előnyt mért a Medián július elején. Mint arról beszámoltunk az ő mérésük szerint a teljes népességben 60:18, a választani tudók között 71:21, a választani tudó biztos szavazók között pedig 73:21 arányban vezet a Tisza. https://hvg.hu/360/20260701_tetozo-tisza-elszivargo-fideszAz Europion közleménye kiemeli: a Fidesz–KDNP támogatottságának visszaesése kis részben a Mi Hazánk, nagyobb részben pedig a párt nélküli tábor növekedésének köszönhető. A kisebb ellenzéki párt júniusban 7, júliusban 8 százalékon állt a teljes népességben, a pártválasztók körében 8-ról 10 százalékra, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 6-ról 8 százalékra nőtt a táboruk.A bizonytalanok tábora 14-ről 17 százalékra nőtt, ami jelezheti a politikai figyelem csökkenését, ezt támasztja alá az is, hogy míg a múlt hónapban a válaszadók 73, addig most már csak a 71 százaléka mondta biztosra a részvételét egy esetleges országgyűlési választáson.A politikai táborok változásáról az Europion azt írja, hogy az áprilisi Tisza-szavazók 91 százaléka ma is a kormánypártra voksolna, ugyanakkor az akkori fideszeseknek már csak a 60 százaléka tenne így. A maradék 40 százalék exfideszes közel fele (17 százalék) nem tud pártot választani, 11 százalékuk a Mi Hazánkra, 10 százalékuk a Tiszára, 3 százalékuk pedig egyéb pártra szavazna.A közvélemény-kutató több politikus esetében azt is megkérdezte, hogy mennyire szívesen látnák őt a szavazók fontos közéleti szerepben. A legnagyobb népszerűségnek Magyar Péter örvend, a válaszadók 37 százaléka nagyon szívesen látná őt közéleti pozícióban, míg 24 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem látná szívesen.A legnagyobb elutasítottsága Orbán Viktornak van, róla a válaszadók 48 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem látná szívesen közéleti pozícióban, és 21 százalék, hogy igen. Őt követi Sulyok Tamás 40 százalékos elutasítottsággal.Hétfőn a parlamentben elfogadták a 17. Alaptörvény-módosítást, amely megfosztja Sulyok Tamást hivatalától, amennyiben ő azt aláírja. Hogy ezenkívül milyen más lehetőségei vannak, arról alábbi cikkünkben olvashat (a Sándor-palota érdeklődésünkre kedden közölte, a köztársasági elnök a jogszabályok szerint fog eljárni): https://hvg.hu/itthon/20260713_magyar-peter-selyemzsinort-sulyok-tamas-alaptorveny-modositasA skála másik végén Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke áll, róluk csak a válaszadók 12 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem látnák szívesen közéleti pozícióban. Vitézyt a megkérdezettek 33, Forsthoffert pedig 34 százaléka nagyon szívesen látná közéleti szerepben.A felmérésben arra is megkérték a válaszadókat, hogy egy ötfokú skálán osztályozzák a Tisza-kormány eddigi teljesítményét. A teljes népességben eléggé egyenletesen oszlanak meg a pontszámok, a választók 20 százaléka adott egyest, 9 százalék adott kettest, 20 százalék hármast, 24 százalék négyest és 26 százalék ötöst. A pártpreferenciák szerinti bontásban az látszik, hogy a fideszeseknek több mint fele (52%) adott egyest, és csak 5 százalék adott ötöst, a tiszásoknál pedig fordított az arány: 49 százalék adott ötöst (és további 36 négyest), míg 1 százalék adott csak egyest és további 3 kettest.A Mi Hazánk szavazóinak fele inkább elégedetlen (32 százalék egyes és 18 százalék kettes), egyharmaduk pedig semleges. A pártnélkülieknek pedig a 16 százaléka adott egyest, 12 százaléka pedig kettest. Ugyanennyien értékelték viszont ötösre a kormány teljesítményét, és 25 százalék adott négyest.MódszertanAz Europion 2400 embert kérdezett online és telefonos applikációban július 10. és 12. között. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigálták. A korrekciós eljárásban különböző digitális tevékenységekre vonatkozó változókat és az áprilisi szavazat-visszaemlékezéseket is figyelembe vették. A felmérés hibahatára a pártpreferenciák terén 1,9 százalék.Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd