Lannert Judit: „Két hónap alatt nem lehet helyrehozni a Fidesz–KDNP 16 évnyi oktatáspolitikai tatárjárását”

Lannert Judit közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy „a stratégiai irányt nem a szakma, hanem sarlatánok és önjelölt tanácsadók határozták meg”.A 16 év öröksége tragikus képet fest. A gyermekek érdekei háttérbe szorultak, a pedagógusokat túlterhelték, felesleges adminisztrációval sújtották, elvették a sztrájkjogukat, és sokakat kritikus véleményük miatt megfélemlítettek vagy elbocsátottak. Az iskolákat túlzott központosítás alá vonták, miközben a mindennapi működéshez szükséges alapvető eszközökből is hiány alakult ki. Mindez a magyar oktatás eredményességének romlásában is megmutatkozott, amit a nemzetközi mérések is visszaigazoltak– írta, majd hozzátette, most újra van önálló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Magyarországon, azonban „két hónap alatt nem lehet helyrehozni a Fidesz–KDNP 16 évnyi oktatáspolitikai tatárjárását, de világossá lehet tenni, hogy az oktatás új irányt vett”.Az oktatási miniszter kiemelte azt is, hogy az új szemlélet középpontjában a gyerekek, a pedagógusok és az iskolák állnak. A túlzott központosítás helyett:visszaadják az intézmények szakmai autonómiáját,csökkentik a pedagógusokat sújtó felesleges adminisztrációt,helyreállítják a szakmai párbeszédet,bővítik a tankönyvválasztás szabadságátés javítják az iskolák mindennapi működésének feltételeit. Lannert megjegyezte, hogy „jó oktatást csak megbecsült pedagógusokkal, valódi szakmai szabadsággal és olyan döntésekkel lehet építeni, amelyek mindenekelőtt a gyermekek érdekeit és jövőjét szolgálják”.Az első két hónap legfontosabb döntései ennek a szemléletváltásnak a jegyében születtek, és egyértelműen kijelölik a magyar oktatás új irányát– tette hozzá.Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy három hónap alatt ötször indított társadalmi egyeztetést Lannert Judit minisztériuma. A legnagyobb horderejű társadalmi egyeztetés a köznevelési törvény átfogó módosításáról szólt. A tervezet szerint ismét a nevelőtestületek dönthetnének az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, éves munkatervéről és az intézményi beszámolókról. Emellett változnának az igazgatói pályázatok szabályai is: a pedagógusok ismét véleményezhetnék a vezetői programokat, és a fenntartónak valamennyi pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát segítő dolgozó véleményét is ki kellene kérnie a kinevezések előtt.A törvénycsomag emellett eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó szabályok jelentős részét, bővítené az igazgatók munkáltatói jogköreit, valamint több ponton módosítaná a szakszervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket is.A polgári engedetlenségtől a teljesítményértékelésig – így változott a pedagógusok helyzete az elmúlt négy évbenA pedagógusok közül sokan 2022-ben, a sztrájkjog korlátozása után polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.