Valóban: régen is voltak kánikulák, napon dolgozó nagyszülők, egész nap strandon lévő gyerekek, lehúzott redőnyök és délutánra felforrósodó lakások. A gond nem az emlékekkel van, hanem azzal, ha ezekből próbálunk mai szabályokat gyártani a hőségre és a napozásra. A környezeti hatások ugyanis már nem ugyanazok: gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, magasabb az UV-terhelés, és a bőrkárosodás következményeit sokszor csak évekkel később látjuk. Dr. Kis Anna klímakutatóval és dr. Baltás Eszter bőrgyógyásszal jártuk körbe, miért kell újratanulnunk a nyár szabályait – és miért nem puhányság, hanem alkalmazkodás, ha komolyan vesszük a hőségriasztást, az árnyékot és a fényvédelmet.
Június végén az országos tisztifőorvos a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást léptette életbe Magyarország teljes területén. A közlemény helyenként 40 Celsius-fokot megközelítő hőséget jelzett, a szabadtéri munkák átszervezéséről és home office-ról tesz javaslatot. Ilyen extrém helyzetekben szinte azonnal megjelenik a generációs emlékezet: „bezzeg a mi időnkben”, „mi jobban bírtuk”, „a mai generáció el van kényeztetve”, „régen is volt kánikula” ‒ ehhez hasonló mondatokkal tűzdelt parázs viták repkednek az amúgy is izzó levegőben. A WMO és a Copernicus 2025-ös európai klímajelentése szerint Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, a magyar nyarak változása pedig ennek szerves része. Az európai folyók 70 százalékánál az éves vízhozam az átlag alatt volt, 2025 májusában Európa 53 százalékát aszályos állapot érintette, és a kontinens legalább 95 százalékán pedig átlag feletti hőmérsékletet mértek. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260708_cukorbetegseg-visszafordithato-remisszio-nagy-geza-belgyogyasz-semmelweis-egyetemNem az emlékeinkkel, az összehasonlítással van bajA „régen is voltak forró nyarak” állítás azért tűnik hatásos érvnek, mivel részben igaz. Csakhogy a klímakutatás ennél azért bonyolultabb és alaposabb tudományos terület: hidegen hagyják a személyes emlékek, ellenben objektív adatok alapján vizsgálja, milyen gyakran fordultak elő forró napok, mekkora volt a napi átlagos középhőmérséklet, mennyi ideig tartott a kánikula, mennyire tudott éjszaka lehűlni a levegő, és milyen mértékben léptük túl az egészségügyi szempontból fontos küszöböket.Dr. Kis Anna klímakutató, meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének munkatársa szerint Magyarországon a változás elsősorban a hőmérséklet emelkedésében látszik. A HungaroMet szerint 2024 volt Magyarország eddigi legmelegebb éve: az országos éves középhőmérséklet 12,91 Celsius-fok volt, 2,1 fokkal járt az 1991–2020-as klímanorma felett. Önmagában az alig több mint két fok talán nem tűnik extrémnek, Kis Anna ezért hangsúlyozza: a folyamatokat hosszabb idősorokat tekintve kell vizsgálni és értelmezni.
