Úgy modernizálták az esztergomi Keresztény Múzeumot, hogy belsőépítészetben visszatértek a XIX. századi állapotokhoz, M S mester kapcsán pedig beépítették a legfrissebb kutatásokat.
Másfél éves felújítás után megnyílt az esztergomi Keresztény Múzeum, amely a Szépművészeti Múzeum után a legjelentősebb középkori és reneszánsz képzőművészeti kollekciót őrzi. Ismét látható többek között Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára – amely a gótika nemzetközileg is kiemelkedő alkotása –, M S mester négy passióképe, a garamszentbenedeki úrkoporsó, a Leány az egyszarvúval című, bájos itáliai reneszánsz festmény, Hans Memling Fájdalmas Krisztus miniatúrája, amely a világ bármelyik nagy múzeumában a főhelyre kerülhetne, és Balassi Bálint egyetlen ismert portréja.A rendszerint túlméretezett, egyházi önreprezentációt szolgáló beruházásokkal összehasonlítva Esztergomban elegáns és visszafogott volt az utoljára fél évszázada restaurált múzeum megújítása. Akkor külsőségekben is a modernizáció volt a cél, mondják a kiállítás kurátorai, Kontsek Ildikó és Sarkadi Nagy Emese, most viszont számos elemet visszaemeltek a XIX. századi belsőépítészetből. Így a korabelihez hasonlító matt tölgyfa parkettát, a nyílászárókat pedig a megmaradt eredetiek alapján újragyártatták.A hetvenes években készült múzeumi padokat is le akarták cserélni, de végül csak áthúzatták őket, hiszen időtálló dizájn, és „egyetlen korszakunkat sem akarjuk letagadni” – mondták a kurátorok. Modernnek számított akkor, és most is általános gyakorlat, hogy az ablakokat installációs elemekkel takarják el. A múzeum vezetése most mégis úgy döntött, inkább speciális UV- és fényszűrő sötétítőrolót használ, és nem fosztja meg a látogatókat a várra nyíló kilátástól.
