Ha csak a védő fellebbez egy ítélet ellen, a másodfokú bíróság nem szigoríthatja. Ezt a jól ismert elvet szegte meg a Zalaegerszegi Törvényszék, ezért az ítéletét megsemmisítette az Alkotmánybíróság.Egy embert csalásért ítéltek el több menetben. Másodjára felfüggesztett börtön- és pénzbüntetést kapott, de a járásbíróság érdemesnek találta az előzetes mentesítésre, vagyis arra, hogy továbbra se számítson büntetett előéletűnek. Ezt az addigi büntetlen előéletével, az eljárás során tanúsított magatartásával, valamint az eljárás – hatályon kívül helyezés miatti – elhúzódásával indokolták. Az ügyészség elfogadta az ítéletet, csak a védelem fellebbezett. A másodfokon eljáró törvényszék azonban, bár törölte a pénzbüntetést, mellőzte a mentesítést is. Ez ellen szólt az alkotmányjogi panasz, amellyel az Alkotmánybíróság egyetértett (pdf), mert sérült a beadvány szerzőjének tisztességes bírósági eljáráshoz való joga. A másodfokú bíróság ugyanis egy kizárólag az elítélt érdekét szolgálni kívánó beadványt vizsgált, eljárása mégis egy az ő „érdekében nyilvánvalóan nem álló, azzal szöges ellentétben álló döntés meghozatalát nem csupán biztosította, hanem személyes találkozás nélkül eredményezte is. Az ilyen eljárás nem tisztességes”.Ezért az ítéletet az Ab Handó Tünde vezette tanácsa megsemmisítette. Czine Ágnes pedig párhuzamos indoklásában kifejtette: valójában mindegy, hogy az elítéltet a másodfokú eljárás során nem hallgatták meg – a többségi indoklás ugyanis arra hivatkozik, hogy a törvényszéki bíróknak csak egy ilyen meghallgatás után változhatott volna meg úgy a véleményük az illetőnek a mentesítésre való érdemességéről, ahogyan azt az ítéletük indoklásában leírták –, mert az ítéletet súlyosabbá tenni egy fellebbezés nyomán soha nem lehet, ha csak a védelem fellebbez.Egy másik ügyben egy meg nem nevezett önkormányzat amiatt járt rosszul, hogy az Ab már öt hónap után napirendre tűzte a panaszát. Ugyanis az iparűzési adó többletének az Orbán-kormány által elrendelt elvonását tartja alkotmányos jogai sérelmének, de az Ab Juhász Miklós vezette tanácsa kénytelen volt érdemi vizsgálat nélkül visszautasítani a panaszt (pdf). Ennek oka az, hogy az Ab már 2010 óta nem vizsgálhat adójogszabályokat, mert a fideszes többség akkor a hatáskörének szűkítésével bosszulta meg a végkielégítések 98 százalékos adójának törlését.Ez ugyan a közeljövőben megváltozik, az Ab visszakapja jogait, de most még a hatályos törvény szerint kell eljárnia. Az érintett önkormányzatnak tehát most az lett volna jobb, ha még néhány hónapig nem foglalkozik a panaszával.Fotó: HVG / Túry Gergely