Sulyok Tamás csütörtök reggeli Facebook-bejegyzésében sokadszorra írt arról, hogy szerinte az Alaptörvény 17. módosítása számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét.
A kormányváltás óta közéleti kérdésekben a hangjára rátaláló Sulyok felfogása szerint alkotmányos szerepéből fakadóan a köztársasági elnök a három hatalmi ágon kívül működő, önálló, politikai felelősséget nem viselő hatalmi tényező a fékek és ellensúlyok rendszerében, aki nem cselekedhet a kormány vagy más hatalmi ágak helyett. Úgy látja, Európában is egyedülálló helyzet, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, az intézmény autonómiáját biztosító garanciák nyílt sérelmével távolítanak el hivatalából, az alaptörvény-módosítás záró rendelkezései közé illesztett, félreérthetetlenül személyre szabott módon.
A közlemény szerint a köztársasági elnök alkotmányos szerepe betöltésének fontos biztosítéka, hogy csak az Alkotmánybíróság foszthatja meg hivatalától. Azt írja, hogy az államelnöki intézmény „eddig stabil alkotmányos keretek között működött”, de az Alaptörvény 17. módosítása törést hoz ebbe a rendbe.
Az előző Fidesz-kétharmad által a kegyelmi botrány után sietve megszavazott Sulyok Tamás szerint a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódja „egyfajta politikai kinevezettként” kerül hivatalába. Úgy látja, ezzel az államfő az azt megválasztó politikai többség foglyává válik, ugyanis ettől fogva bármikor elmozdítható tisztségéből, ha „a hivatalban maradása a továbbiakban nem felel meg az uralkodó politikai hatalmi céloknak”.
