Bárándy Péter és Krug Emília a Szinten túl felvételén – Forrás: Szinten túlÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!„Annyiban összetartoznak ezek a látszólag különböző mozgásai a kormányzatnak és a parlamentnek, hogy mindegyik szerepelt az ígéretek között, és ettől elszoktunk ebben az országban”– válaszolta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter Krug Emília kérdésére, miután a Szinten túl műsorvezetője az ügynökakták nyilvánosságáról, az Alaptörvény 17. módosításáról és az M1 képernyőjének kedd délutáni elsötétüléséről kérdezte. A szerdán délelőtt felvett műsorban a Medgyessy-kormány 2002 és 2004 közötti igazságügyi minisztere hosszan beszélt arról, hogy jogászként azért köti össze ezeket az elemeket, mert szerinte ettől óriási a Tisza-kormány cselekvésének legitimációja.„Nem ugyanaz ez a kétharmad, mint a 2010-től folyamatosan létrejött kétharmadok, amiknek nem volt tartalmi eleme a szavazás előtt” – jelentette ki.Bárándy forradalminak tartja a mostani változást. Szerinte az emberek arra szavaztak, hogy a társadalmi szerkezet, a vagyoni viszonyok és a jogi szabályozás változzon meg. Részletesen beszélt arról, miért meggyőződése, hogy nem lehet abból a vereségből visszatérni, amit a Fidesz elszenvedett, de szerinte a Tiszát a veszély fenyegeti, hogy túlnyúlik a saját, demokrácia által behatárolt területén, ugyanis nincs komolyan vehető ellenzéke. „Valahogy ki kell majd alakulnia egy valós ellenzéknek, ami nem a Fidesz lesz és nem a tőle még inkább jobboldalra álló, hat képviselő által megjelenített párt”, fogalmazott Bárándy Péter a Mi Hazánkra utalva.Miért fontos az Alaptörvény módosítása?A volt igazságügyi miniszter a műsorban hosszan beszélt az Alaptörvény 17. módosításáról, amelyről várhatóan kedden szavaz a parlament. Elmagyarázta, miért nem tekinti alkotmánynak az Alaptörvényt, és miért mutat szerinte minden elhamarkodottságával együtt a módosítás is a Tisza-kormány ígéreteinek betartása felé. Arra a kérdésre, hogy a bíráknak kezdeményezniük kellene-e Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének elmozdítását, Bárándy azt válaszolta, „biztos”.„Az odakerülése is kottán kívüli, a viselkedése is kottán kívüli, a viszonya a bíráihoz is kottán kívüli” – mondta a jogász, aki szerint a Kúria jelenlegi elnökénél az eredendő bűn az, ahogyan a pozíciójába került.„Ha az állami működésben kupleráj van, akkor a produktum – például az áfacsökkentés, a várólistacsökkentés, a vonatok menetrendje – is a kupleráj szabályai szerint fog működni”– fogalmazott a volt igazságügyi miniszter arról, miért fontos elmagyarázni az Alaptörvény módosításának jelentőségét.Lenne-e államfő?Bárándy Péter beszélt Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről is. Szerinte másként kell kezelni azt, aki jogszerűen került a posztjára és másként azt, aki jogszerűtlenül. Miután a 21 Kutatóközpont egyik kutatásában felmerült a neve, a műsorvezető megkérdezte Bárándy Pétert: ha felkérnék köztársasági elnöknek, megfontolná-e, hogy elfogadja a jelölést. A volt igazságügyi miniszter erre igennel válaszolt. Szerinte többen vannak, akik alkalmasak lehetnek a posztra, és részletesen beszélt a közvetlen államfőválasztásról is.Az ügynökaktákrólBárándy Péter szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala elkésett intézkedés, de erről nem a jelenlegi hatalom tehet. „Szoktunk arra hivatkozni, hogy az NDK-ra, Csehszlovákiára, igen, de ott más volt az átmenet, őrült diktatórikus rendszerek fordultak át demokratikusba, éles cezúra volt. Nálunk egy soft átmenet volt, amit Antall úgy fejezett ki, hogy tetszett volna forradalmat csinálni. Talán most csináltunk” – emlékeztetett a rendszerváltás idején zajló politikai vitákra a jogász.Bárándy Péter szerint az ügynökakták nyilvánosságából lesznek károk is, erre saját példáját említette, és apja, Bárándy György ügyvéd állambiztonsági múltjára is kitért.„Máig fáj”– mondta erről. Bárándy Péter szerint a kutathatóság maga szükséges és áldásos tevékenység lesz, de laikusok félre fognak értelmezni bizonyos iratokat. Szerinte ez fájdalmat is fog okozni, de a kérdés az arányokban rejlik majd. Az ügynökakták nyilvánosságának jelentőségéről ebben a cikkben írtunk részletesen.Magyar Péter a június 22-i napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy Tisztítótűz művelet néven átfogó akciót indítanak, és módosítják az Alaptörvényt. A javaslat részleteit először a parlamentnek mutatta be, majd később felkerült a kormány honlapjára a tervezet, amihez a kormány közlése szerint öt nap alatt 23 ezernél is több javaslat érkezett. Ezeket a mesterséges intelligencia segítségével összesítették. A társadalmi egyeztetés után július 4-én délután benyújtotta a kormány az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek. A módosítással Sulyok Tamás és Polt Péter azonnal távozna a posztjáról, és bevezetnék a 12 éves időkorlátot az országgyűlési képviselőknek.PartnereinktőlÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Kövess minket Facebookon is! Legfontosabb További élő árfolyamok! Friss hírek