Ismét megelevenedett a középkor Magyarországon, a közösségi médiában zaklatták, akasztással és agyonveréssel fenyegették a nagymágonyi jégkármérséklő berendezés egységkezelőjét. Az ok azon tévhit, miszerint a rendszer használata – pontosabban a levegőbe engedett ezüst-jodid – felelős az aszályért, a hergelést egy orosházi hobbimeteorológus kezdte néhány éve – itt írtunk minderről. Nem ez az első eset, hogy lincseléssel fenyegették a generátorkezelőket, a 2022-es történelmi aszály idején több körzetben is le kellett állítani a rendszer működését. Az akkori, boszorkányüldözéseket idéző indok szerint a jégkármérséklő segítségével valakik valamiért tudatosan „kicsavarják”, szétoszlatják az esőfelhőket a Dunától nyugatra, hogy az ország keleti része kiszáradjon. Hasonló történik most is.
Csökkenti a jég méretét
A hivatalos nevén Országos Jégkármérséklő Rendszer (Jéger) a valóságban azt teszi, amit a neve mutat: csökkenti a jégesők okozta károkat. A csapadékképződés ugyanis nagy magasságban kezdődik azzal, hogy lebegő szilárd részecskékre, az úgynevezett jégképző magvakra kicsapódik a pára. A magasban még nyáron is erős mínuszok uralkodnak, ezért a lebegő szilárd szemcsék, darabkák körül jégkristályok jönnek létre, majd egymással ütközve egyre csak híznak egészen addig, amíg a talajról feláramló meleg levegőnek már nincs „ereje” lebegtetni őket. Ilyenkor lehullanak, útközben elolvadnak, és eső formájában érik el a talajt. Zivataroknál viszont nagyon erős a feláramlás, a jégdarabok akkorára dagadhatnak, hogy nem olvadnak el, mire elérik a felszínt: minél erősebb a feláramlás, annál nagyobb szemű jég keletkezhet, és logikusan komolyabb kárt okozhat. Ennek elkerülése érdekében a Jéger
