Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!„Ukrajna az áldozat, Oroszország a brutális agresszor” – jelentette ki Magyar Péter az ankarai NATO-csúcstalálkozó második napján. A kormányfő közölte, Magyarország humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának továbbra is, katonait nem, így fegyverszállítmányokat sem, ugyanakkor nem kérdés, hogy Ukrajnának minden joga megvan arra, hogy megvédje területi integritását.A kormányfő kedden röviden beszélt az ukrán elnökkel is a csúcstalálkozó alatt és megállapodtak abban, hogy hamarosan kétoldalú találkozót tartanak.Egy ilyen találkozó már tervben van azóta, hogy Magyarország és Ukrajna megállapodást kötött a kárpátaljai kisebbség jogainak védelméről, biztosítva a továbbiakban is a magyar nyelvű oktatást és a magyar nemzeti szimbólumok és a magyar nyelv hivatali használatát Kárpátalja magyar közösség által lakott részein.Ennek helye és időpontja még nem tisztázott – Magyar egy beregszászi találkozót szorgalmazna, ettől az ukrán fél nem zárkózott el.A kormányfő hasonlóan a többi NATO-tagország vezetőjéhez nyilatkozott a csúcstalálkozó helyszíne előtt a katonai szövetség jövőjéről is. Magyar kijelentette, hogy Magyarország a NATO megbízható szövetségese, amely elkötelezett a katonai szövetség vállalásának teljesítésében, azaz abban, hogy védelmi költségvetését 2035-ra a GDP öt százalékára növeli.Magyart nem, de több kormányfőt kérdeztek a csúcs előtt Donald Trumpról is, miután az Egyesült Államok elnöke korábban többször kritizálta a transzatlanti együttműködést, így a csúcstalálkozót is részben feszült várakozás előzte meg.Mind a NATO főtitkára, mind a nyilatkozó kormányfők diplomatikusan optimisták voltak az Egyesült Államok a többi tag kapcsolatát illetően:Mark Rutte szerint Trump elkötelezett a NATO iránt, mert ez biztosítja a nukleáris biztonságot a transzatlanti térségben és az északi sarkvidéken is. Ugyanakkor elismerte, hogy növelni kell az európai tagországok védelmi kiadásait is, ami Washington részéről érthető követelés, a NATO erejének fenntartásához ez elkerülhetetlen. „Egymilliárd ember él a NATO országaiban. Ez egy védelmi szövetség, amely nem támad, de demokratikus berendezkedését és minden négyzetcentiméterét megvédi, ne játsszanak velünk” – üzente részben Oroszországnak is egy újságírói kérdésre.Ruttéhez hasonlóan kanadai miniszterelnök is úgy látta, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO iránt. Mark Carney megjegyezte, hogy Trump előtt már Barack Obama demokrata kormányzata is elvárta, hogy a tagországok növeljék védelmi költségvetéseiket, Kanada hamarosan ezt 4 százalékra emeli.Holland kormányfő is kitért az orosz fenyegetésre és közölte, minden tagország a védelmi költségvetése növelésén dolgozik, mert ez a kontinens és az Egyesült Államok, így az egész NATO érdeke. Rob Jetten kijelentette, hogy a védelmi ipar erősítése sem maradhat el és itt is számít az európaiak valamint az amerikaiak együttműködésére.A dán kormányfőt Grönlandról is kérdezték, miután világ legnagyobb szigete komoly feszültségforrása lett a NATO-n belüli konfliktusnak azután, hogy Trump lényegében bejelentette igényét a területre.„Grönland nem eladó” – közölte Mette Frederiksen, kijelentve, hogy Dánia – és így a hozzá tartozó, de széles autonómiával rendelkező Grönland – területi integritását, szuverenitását tiszteletben kell tartani.A dán kormányfő szerint ugyanakkor erősebb NATO-ra van szükség, az ankarai csúcs célja a szövetség újratervezése is, az Egyesült Államokkal közösen. Kitért a kollektív védelmet biztosító ötös cikkely fontosságára is, megjegyezve, hogy ez a szövetség alapvetően lényeges eleme, és felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO keleti határain túl Oroszország hibrid háborút folytat.