Nem a legmelegebb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértéke a helyi tényezőktől, így az egészségügyi ellátástól, a lakáskörülményektől és a felkészültségtől is függ, ami fontos szempontot jelenthetnek a közegészségügyi felkészülésben – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének munkatársainak legfrissebb tanulmányából.
Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján vizsgálták meg, hogy mely megyéket sújtották a legjobban a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással.
A szakértők megállapítása szerint nem azokban a megyékben volt a legmagasabb a többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám fordult elő. Ez arra utal, hogy a felkészültség, az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és más helyi tényezők is befolyásolhatják, mennyire veszélyes egy hőhullám az ott élőkre – olvasható a Másfélfok című szakportálon megjelent elemzésben.
A kutatás során a szakemberek nem a napi csúcshőmérsékletet, hanem a napi átlaghőmérsékletet vették alapul. Ez a mutató tükrözi ugyanis a legpontosabban azt, hogy az éjszakák mennyire képesek enyhülést hozni. Ha azok is melegek maradnak, szervezet regenerálódásának lehetőségei folyamatosan csökkennek, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent.
