Cikkünket frissítjük. Kedden több fontos ügyben szavazott az Országgyűlés: egyebek mellett elfogadták az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, valamint a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló javaslatot.A hétfői és keddi napirenden eredetileg nem szerepelt az Alaptörvény 17. módosítása, Ruff Bálint azonban az ülés kezdete előtt sürgős tárgyalást kezdeményezett, indoklása szerint a javaslat mielőbbi elfogadása érdekében. Ha ezt megszavazzák, kedden már vitázhatnak is a képviselők az Alaptörvény módosításáról. Görög Márta igazságügyi miniszter a parlamenti vitában azt mondta, hogy az elmúlt időszakban formálisan fennmaradt az alkotmányos jogrend, de az alkotmányos intézmények jelentős része nem gyakorolta a számára biztosított hatásköröket, némelyik pedig teljesen kiüresedett. Az igazságügyi miniszter szerint az alkotmányos intézmények gyakran a központi akaratnak megfelelően működtek, és ez igaz volt a vezetőikre is. A demokratikus társadalmat a pluralizmus jellemzi, a társadalom egésze nem rendelkezik egységes akarattal – fejtegette Görög Márta, aki szerint „a jogállami helyreállítás” célja, hogy ne egy központban szülessenek a döntések, valamint hogy fenntartsák a demokratikus legitimációt. Az igazságügyi miniszter az alkotmánymódosítással kapcsolatban arra is kitért, hogy az államnak akkor is működőképesnek kell lennie, amikor a kormányzó párt egyszerű többséggel rendelkezik. Nem épülhet arra a feltételezésre az államszervezet, hogy a mindenkori kormány kétharmados többséggel rendelkezik, ezért olyan rendszert kell létrehozni, amely az alkotmányos rend megtartása mellett teszi lehetővé az ország irányítását, vagy akár a politikai megújulást. Az alkotmánymódosítás ezért csökkenti az úgynevezett sarkalatos törvények számát.Az Alaptörvény-módosítás további főbb pontjai:12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.Kevesebb sarkalatos törvény.Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.A közpénz védelmének erősítése.A vármegyék visszanevezése megyékre.Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.„A köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítás az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos eleme” – jelentette ki Görög Márta, aki szerint a javaslat célja, hogy a köztársasági elnök valóban el tudja látni a feladatait, így például a nemzet egységének megjelenítését. A tiszás Melléthei-Barna Márton szerint a kormányváltás előtt neufeudális rendszer működött Magyarországon, nem Nemzeti Együttműködési Rendszer. „Orbán Viktor hitbizományokat és hűbérbirtokot osztott ki a hívei között. Ő volt a szultán, a NER-lovag pedig a pasái. Úgy is bántak az országgal” – fogalmazott. Melléthei-Barna Márton szerint a választáson arra kaptak felhatalmazást, hogy helyreállítsák a jogállami körülményeket. A politikus szerint az idézte elő a korábbi problémákat, hogy a választási rendszer túl gyakran tette lehetővé a kétharmados többség megszerzését, a megkapott felhatalmazással pedig visszaélt a Fidesz. Melléthei-Barna Márton szerint a módosításokkal garantálnin tudják, hogy visszahívhatók leszenk azok a vezetők, akik aláássák egy intézménynek az integritását, ráadásul a kétharmados törvények túl magas számát is csökkentik. Nyitókép: HVG / Cabrera Martin