Melléthei-Barna Márton – Fotó: ruzák Noémi / MTIÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Az Országgyűlés kedd délelőtt 188 igen szavazattal elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát készíti elő. A szavazásnál egyetlen jelen lévő képviselő sem tartózkodott vagy nyomott nem gombot, a Tisza Párt mellett, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk frakciója is támogatta az előterjesztés egyszerű többséget igénylő részét.Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakcióvezetője június 23-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a javaslatot, amely értelmében egy 13 fős bizottság segíti a ma még minősített dokumentumok felülvizsgálatát.Magyar Péter már 2024-ben megígérte, hogy kormányváltás után nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, amely a rendszerváltás után elmaradt. Ezt az elmúlt években számos alkalommal kezdeményezte az LMP, de a fideszes többség minden alkalommal lesöpörte az asztalról a javaslatot. Magyar az áprilisi választás után bejelentette, hogy az ügynökakták és azokhoz kapcsolódó mágnesszalagok titkosítását már az idén feloldják, és október 22-én kereshető módon nyilvánosságra hozzák azokat.Az aktanyilvánosságnak azonban vannak korlátai: az egyik, hogy sok iratot megsemmisítettek, a másik pedig, hogy a meglévő iratokból nem mindig azonosítható egyértelműen, ki szerepel rajtuk. Harmadrészt van az a probléma is, hogy bizonyos iratok nemzetbiztonsági okokból máig titkosítás alatt állnak. Ez utóbbin segítene a most elfogadott törvényjavaslat, amely a titkosítások feloldását készítené elő.A törvény hatályba lépése utáni tizenöt napon belül feláll a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság, amelynek tagjait a kormány határozatlan időre nevezi ki. A testület az eredeti javaslat szerint 11 tagból állt volna, de a Mi Hazánk Mozgalom javaslatára kibővítették 13 főre, hogy az ellenzéki frakciók is szerepet kaphassanak.A bizottság elnökére és négy, a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal, szakismeretekkel rendelkező tagjára a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek közösen tesznek javaslatot. A kultúráért felelős miniszter, azaz Tarr Zoltán delegálhat hat, az elmúlt rendszer működésének feltárásában, illetve annak titkosszolgálati tevékenysége vizsgálata terén kiemelkedő szakértelemmel bíró történész vagy levéltáros végzettségű, továbbá az információs jogok vagy a minősített adatok védelme kapcsán kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel bíró jogász végzettségű szakértőt. A bizottság két történész, levéltáros vagy jogász végzettségű tagjára pedig az ellenzéki frakciók közösen tesznek javaslatot, akiket a kormány köteles kinevezni.Az eredeti javaslathoz képest az is változott, hogy a bizottság elnöke és tagjai számára kötelező lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés. Ezt azzal indokolták, hogy rengeteg minősített adatot ismernek meg a munkájuk során.A bizottság célja az 1990. február 14. előtt keletkezett minősített iratok „minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatása”, valamint ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozása. A bizottságnak rendszeresen be kell számolnia a nyilvánosság felé az ügyben végzett szakmai és értékelő munkájáról, valamint intézkedési javaslatokat kell megfogalmazniuk a kormány felé.Az elfogadott törvény alapján a nemzetbiztonsági szolgálatoknak tételes jegyzékben kell tájékoztatást adnia a bizottságnak a kezelésükben álló minősített iratokról. A bizottság ezeket mind megnézheti, ésjavaslatokat tehet arra, hogy azok közül minek a minősítését tartsák fenn, és minek a minősítését szüntessék meg.A feloldásra javasolt dokumentumok esetében a minősítésért felelős intézménynek kötelező lesz vagy feloldani a minősítést, vagy részletesen megindokolni, hogy a feloldási javaslattal miért nem ért egyet. Ezt az indoklást a bizottságnak és az adott nemzetbiztonsági szolgálatot felügyelő miniszternek is kötelesek megküldeni. A minősítés alól feloldott dokumentumokat a szolgálatoknak azonnal át kell adnia az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.A törvény a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.Ezzel párhuzamosan a kormány múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátotta az ügynökakták feloldásáról szóló következő törvényjavaslatot. A tervezet alapján az ügynökakták nyilvánosságát két lépésben oldják fel: első lépésként október 22-én megismerhetők lesznek a beszervezettek és a sikertelenül beszervezettek legfontosabb adatai, illetve a beszervezéssel kapcsolatos adatokat tartalmazó 6-os kartonok, valamint a mágnesszalagokon tárolt állambiztonsági adatok. A beszervezettekre és a sikertelenül beszervezettekre vonatkozó iratanyag pedig fokozatosan, de legkésőbb az év végéig nyilvánosságra kerülnek.A tervezet szerint az adatokat a Levéltár hivatalos honlapján, digitális formában, személyazonosítás nélkül, és a meg nem ismerhető adatok kivételével korlátozástól mentesen, kereshető formában bárki számára hozzáférhetővé teszik. A meg nem ismerhető adatok körébe tartoznak a legérzékenyebb adatok: az ügynökök egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális irányultságára vonatkozó adatok. Ezek csak szigorú feltételek mellett lesznek megismerhetők – például a kutatók betekinthetnek ezekbe az adatokba, ha a kutatásuk tárgya ezt indokolja. A törvényjavaslathoz július 11-ig lehet véleményeket küldeni.Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának esélyeiről és nehézségeiről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen.PartnereinktőlÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Kövess minket Facebookon is! Legfontosabb További élő árfolyamok! Friss hírek