Illusztráció: Bodnár Boglárka / MTIÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Az Országgyűlés 135 igen és 1 nem szavazattal, 51 tartózkodás mellett elfogadta a a fővárosnak szánt „segélyhitel” hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot. Egyedül a fideszes Vitányi István nem támogatta az előterjesztést, a Fidesz–KDNP többi képviselője és a Mi Hazánk frakciója tartózkodott.Még tavaly decemberben szavaztak meg azt a törvényjavaslatot, ami alapján Budapest akkor vehetett volna fel hitelt az államtól, ha fizetésképtelenné válik, és emiatt nem tudja kifizetni cégeinél (BKK, BKV stb.) dolgozók bérét. A hitelajánlat nagyon kedvezőtlen feltételekkel járt volna: már az eredeti javaslat megszavazásakor is kiderült, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nem kér a hitelből. Akkor a főváros vezetése arról írt, a kormányt „uzsorásnak” tartják, mert szerintük hitel formájában akarják visszaadni azt a pénzt, amit elvettek tőlük.A hitelfelvételt több, a fővárosnak igen előnytelen feltételhez kötötte az előző kormány, többek között Budapestnek vagy a cégeinek vállalnia kellett volna, hogy a tartozás mellett minden felszámolt díjat kifizet, emellett fedezetet is be kell mutatni az államnak, például ingatlan formájában – ebben az esetben az állam kezességet vállalt volna. Ezek mellett vagyonleltárt is előírt a javaslat, tájékoztatót kellett volna küldeni a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB), valamint likviditási tervet kellett volna küldeni a banknak kéthetente. Ha ezek közül valamelyik kötelezettséget önhibájából megszegték volna, az vétség miatt akár két év börtönbüntetést vont volna maga után. Ez vonatkozhatott volna a Fővárosi Önkormányzat esetében a főpolgármesterre, a budapesti cégeknél pedig a felelős döntéshozóra.A mostani törvény, amit Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtott be, azt írja, a fővárossal való együttműködés rendezése, valamint a pozitív partneri együttműködés kereteinek megalkotása érdekében volt szükség a hatályon kívül helyezésre.Megreformálják a Magyar Fejlesztési Bankot isDöntött az országgyűlés az előző kormány alatt gyakran kifizetőhelyként működő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jövőjéről is, ez az az intézmény, amit az új kormány az uniós források fogadására kijelölt. Ahhoz viszont, hogy erre alkalmas legyen, és hogy az MFB-n keresztül hívhassák le a Helyreállítási Alap kis- és középvállalkozásokat érintő programjaira, a kockázati tőke reformjára, a lakhatási elképzelésekre szánt eurómilliárdokat, gyökeresen át kell alakítani. A vezetőcsere már megvolt, a mostani törvényjavaslatban pedig átfogó reformokat tűztek ki a hatékonyabb európai uniós forrásfelhasználás és a fokozottabb átláthatóság érdekében.A módosítás szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a bank vezetésében, nem lehet az MFB igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának (és leányvállalatainak) tagja az, aki politikai, kormányzati szolgálati vagy biztosi jogviszonyban áll, illetve aki üzletszerűen lobbitevékenységet folytat. Ez a tilalom a jogviszony megszűnését követő fél évig is érvényes marad.A javaslat azt is előírja, hogy a banki programok piaci szükségességéről és hatékonyságáról nyilvános elemzéseket kell közzétenni. A szabályozás értelmében a jövőben a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, azaz Kapitány István gyakorolja majd az állami tulajdonosi jogokat a pénzintézet felett. A javaslat szerint az új előírások a közpénzek védelmét szolgálják, többek között rendszeres független könyvvizsgálói ellenőrzések és a támogatott ügyfelek adatainak közzétételén keresztül.Ha a törvény hatályba lép, az MFB a jövőben csak olyan szervezeteknek nyújthat hitelt, illetve vállalhat értük garanciát, amik a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján átláthatóak, és amelyek tényleges tulajdonosai a pénzmosás elleni törvény szerint egyértelműen beazonosíthatók.Az MFB átalakításának megkezdése amúgy is sürgette az új kormányt, ez az intézmény vizsgálja át az előző kormány által meghirdetett állami pályázatokat, például a Demján Sándor Program kedvezményes hiteleit. Pár héttel ezelőtt számoltunk be arról, hogy tömegével vannak olyan kis- és középvállalkozások (kkv-k), amik az előző ciklusban sikeresen pályáztak, viszont hónapok óta nem jutottak hozzá a több száz milliós kölcsönükhöz. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium erre azt mondta, az MFB folyamatosan vizsgálja a pályázatokat a közpénzek védelmében és a transzparencia érdekében.PartnereinktőlÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Kövess minket Facebookon is! Legfontosabb További élő árfolyamok! Friss hírek