Ebben a cikkben nem próbálunk senkit semmiről meggyőzni, ehelyett végigmegyünk a sok szabálymódosítás közül néhányon, megnézzük, mikor (és ha tudni lehet, akkor minek hatására) nyúltak bele a játékszabályokba, amelyek egyébként egyre átláthatatlanabbak. Az angol Gary Lineker mondása – miszerint „a futball egy egyszerű játék: huszonkét férfi kerget egy labdát kilencven percig, és a végén mindig a németek nyernek” – nemcsak azért vált meghaladottá, mert a németek már nem nyernek mindig (például most sem), hanem azért is, mert ez a játék sok minden, csak nem egyszerű.Kell-e VAR? És ha igen, hogyan?Jelenet a futballtörténelemből I.Roberto Rosetti, a két évvel korábban Eb-döntőt vezető bíró életének legszörnyűbb pillanatait éli át. 2010-es világbajnokság, argentin–mexikói nyolcaddöntő. Carlos Tévez gólja után a mexikóiak azt mutogatják neki, hogy azonnal nézzen fel az óriáskivetítőre, hiszen megy a lassítás: Tévez lesről szerezte a gólt. Ezzel párhuzamosan az argentinok kézzel-lábbal magyarázzák, hogy eszébe ne jusson felnézni. Ilyet ő nem tehet. Nincsen videós visszanézési lehetőség. Rosetti megadja a gólt, minden idők legnyilvánvalóbb lesgólját. Aminél a labda elrúgásának pillanatában a gólszerző mindenkinél közelebb áll az alapvonalhoz… https://youtu.be/rXeu9-WSROI?si=jnNrTbwITarumLdF Jelenet a futballtörténelemből II.2006, francia–olasz vb-döntő, hosszabbítás. Mivel mindenki a labda útját követi, még a stadionban sem veszik észre élőben, hogy Zinedine Zidane dühből mellbe fejeli Marco Materazzit. Aztán az egész világ ledöbben, amikor a rendező megtalálja a jelenetsort, és adásba teszi a lassítást. Addig a játékvezető sem lép közbe, utána viszont hirtelen a tartalékbíró „észbe kap”, kihívja Horácio Elizondót, ő pedig kiállítja Zidane-t. https://youtu.be/DhIAs8vRZlc?si=qxtXnStEpG473ahJEzen a vb-n foglalkoztatnak úgynevezett ötödik játékvezetőket, akik előtt ott van a monitor a tévéközvetítéssel. Persze a hivatalos magyarázat úgy szól, hogy a tartalékbíró, Luis Medina Cantalejo látta a saját szemével az esetet, ám a körülmények így is hibátlanul megágyaztak annak az összeesküvés-elméletnek, amely szerint valójában az ötödik játékvezető látta a megdöbbentő képsort a monitorján, majd valahogy „fű alatt” szólt a tartalékbírónak, ő pedig riadóztatta Elizondót.Ezt a két erős vb-pillanatot azért volt érdemes itt az elején végigvenni, hogy egy pillanatra elgondolkodjunk azon: honnan indultunk. Ezek után azt talán kevesen vitatják, hogy a VAR bevezetése nagyon is fontos volt.Az persze más kérdés, hogy hogyan és mire használják.Itt van a legújabb eset: a horvát Josko Gvardiol érvénytelenített gólja a portugálok elleni mérkőzés ráadásában. https://hvg.hu/sport/20260703_palackeso-zudult-a-palyara-videon-ahogy-elszabadultak-az-indulatok-a-biro-dontese-utan-a-portugal-horvat-meccsenUgye az az előírás, hogyha a VAR-szobában egyértelmű képi bizonyítékot találnak arra, hogy a játékvezető pályán meghozott alapdöntése „tisztán és nyilvánvalóan” téves, akkor és csakis akkor kell szólni neki, hogy nézze meg az esetet ő is, és ha úgy gondolja – persze az esetek többségében ilyenkor úgy gondolja –, változtassa meg az ítéletét.De vajon beszélhetünk egyértelmű hibáról, ha ilyen hosszasan kell valamit nézni? A vb alatt tévés szakértőként dolgozó Thierry Henry és Zlatan Ibrahimovic is arról beszélt az eset után, hogy ők még a sokadik lassításra sem látták egyértelműnek az esetet, ezért szerintük hagyni kellett volna az eredeti döntést (ez esetben a gól érvényes lett volna, és jöhetett volna a kétszer tizenöt perces hosszabbítás). https://youtu.be/4GscygKWp6I?si=k9aZdyekm6i0cichAzóta kiderült, hogy ezen a konkrét eseten felülemelkedhetünk, mert a labdába szerelt chip megmutatta, valóban volt érintés a horvát támadó részéről, mielőtt a labda a lesen álló társhoz került volna, innentől pedig tényszerűen lesről beszélhetünk. (Igaz, útközben egy portugál védő is beleért, de ez nem minősül ellenféltől kapott labdának; erre a témára még visszatérünk.) https://x.com/i/status/2072879095776764304Ettől függetlenül a probléma fennáll. Tavasszal az Atlético Madrid–Arsenal kieséses Bajnokok Ligája-meccsen VAR-ozás után a játékvezető visszavonta az Arsenal javára már megítélt büntetőt. Úgy, hogy 13 különböző lassítást és két kameraállást vizsgált meg.Az ilyen és ehhez hasonló esetek a VAR legnagyobb rákfenéi. Az igazságérzetünknek megfelel, ha megalapozott döntés születik egy futballmérkőzésen, csak éppen a VAR-protokoll szellemének mond ellent. A „tiszta és nyilvánvaló hiba”, illetve a hosszas „nézelődés” ütik egymást.A vb-ről vb-re változó játékvezetői direktívákA német–paraguayi mérkőzésen is vitatott döntés született VAR-ozás után: az eredetileg megadott német gólt érvénytelenítette a játékvezető. Jürgen Klopp (aki lehet, hogy hamarosan épp a német válogatott kispadján ülhet) úgy fogalmazott, hogyha ez kapustámadás, akkor az Arsenal góljainak 60 százalékát érvényteleníteni kellett volna az előző szezonban.Pierluigi Collina, a FIFA játékvezetői bizottságának vezetője sietett a bíró védelmére. Elárulta, hogy konkrét kérés volt a játékvezetők felé – és ezt állítása szerint játékosoknak, edzőknek egyaránt elmondták a vb előtt –, hogy szankcionálják azokat a szituációkat, amikor egy ladarúgó nem tesz kísérletet a labda megjátszására, kizárólag az ellenfelét próbálja feltartóztatni. https://hvg.hu/sport/20260701_nemetorszag-paraguay-jonathan-tah-ervenytelenitett-gol-fifa-pierluigi-colinna-videobiro-var-magyarazatEz – vagyis hogy egy nagy torna előtt a játékvezetők speciális direktívát kapnak – egyáltalán nem példa nélküli. Az 1998-as vb-n például az volt a mondás, hogy ha valaki hátulról csúszik be, egyből piros lapot kap. Ebből az lett, hogy míg 1994-ben még 15-ször mutatták fel a pirosat a játékvezetők, ezen a tornán már 22-szer.Hogyan próbálták növelni a tiszta játékidőt?Az előző világbajnokságon pedig az volt az elvárás, hogy annyit kell hosszabbítani, amennyit állt a játék. Így aztán a csoportkör során mindennapossá váltak a 10–14 perces hosszabbítások a félidők végén, ez pedig kissé komolytalanná tette az egész (amúgy jó) kezdeményezést.Talán nem véletlen, hogy a most futó világbajnokság alatt nem ezzel, inkább a konkrét időhúzások kíméletlen megbüntetésével próbálják növelni a tiszta játékidőt a döntéshozók. Bizony volt olyan, aki addig várt a bedobással, amíg a másik csapat kapta meg a dobás jogát, és ugye a cseréknél is tíz másodperc van a pálya elhagyására, máskülönben a becserélendő játékos csak a következő játékmegszakításnál, de legkorábban egy perc elteltével jöhet be, addig emberhátrányban marad a csapata.VAR-felvételt vizsgáló játékvezetőAFP / NurPhoto / Indrawan KumalaHa már időhúzás: a hazaadás szabályának megváltoztatása is köthető vb-meccshez. Arra már a rendszerváltás környékén születettek sem biztos hogy emlékeznek, hogy régen bizony a kapus a lábbal szándékosan hazatett labdát is megfoghatta, így aztán könnyedén lehetett húzni az időt.Ennek volt elrettentő példája az ír Pat Bonner. Az 1990-es, vallatásra is alkalmas, gól nélküli ír–egyiptomi vb-csoportmeccsen összesen közel hat percen át tartotta a labdát anélkül, hogy játékba hozta volna. A védők passzolgattak, aztán amikor az egyiptomi csatárok letámadtak, egyszerűen visszagurították a labdát Bonnernek, ő meg komótosan felvette.Ez a mérkőzés volt az utolsó csepp a pohárban. A FIFA a közfelháborodás hatására fejlesztette ki és vezette be 1992-ben a hazaadási szabályt, amely megtiltotta a kapusoknak, hogy kézzel érjenek a csapattársuk által szándékosan, lábbal visszapasszolt labdához. A nem létező tizenegyesszabályÁltalánosságban is ez a jellemző: történik valami nagy nyilvánosság előtt, ami indokolttá teszi, hogy belenyúljanak a szabályokba. 1986-ban minden idők egyik legnagyszerűbb futballmérkőzését játszotta egymással két bombaerős válogatott a vb-elődöntőért: Franciaország és Brazília. Tizenegyesrúgások döntöttek.A párbaj során a francia Bruno Bellone lövése a bal kapufáról kifelé pattant, ám a vetődő kapusról a kapuba vágódott a labda. Ha ez a rendes játékidőben történik, senki sem akad fenn rajta, hiszen akkor a kapusról kipattanó labdát is berúghatja az ítélet-végrehajtó. A szétlövésben viszont már nem ismételhet a rúgó. Ebből logikusan következne, hogyha kifelé jön a labda a kapufáról, az egy elrontott kísérlet. A brazilok csapatkapitánya egyből oda is ment a román játékvezetőhöz, Ioan Ignához, aki viszont azt mondta: akkor tekinthető elvégzettnek a tizenegyes, amikor megállt a labda. Vagyis nála ez gól. https://youtu.be/_nhvqIjgQ04?si=TC4pU75v-bmtmhYQ&t=233Hihetetlen, de igaz, a szabálykönyv erről a nem is annyira valószínűtlen eshetőségről nem rendelkezett. A bíró tehát egy vb-negyeddöntőben lényegében improvizált.Tettének köszönhetően egy ideig Igna-szabályként hivatkoztak erre, de a lényeg, hogy 1987-ben bekerült a hivatalos szabálykönyvbe, és azóta is ott van: „Tizenegyespárbajban akkor tekintendő elvégzettnek a rúgás, amikor a labda megáll, elhagyja a pályát vagy a játékvezető valamiért a sípjába fúj.”Ellenféltől kapott labdaGvardiol góljánál is felvetődött, hogy nem volt-e ellenféltől kapott labda, mert az semmissé tette volna a leshelyzetet. Nos, nem. Bár a portugál Renato Veiga is hozzáért a labdához, mielőtt a lesen álló Mario Pasalichoz került volna, a védőjátékosról lényegében lepattant, ezért ez nem ellenféltől kapott labda.Ennek ellenére az ellenféltől kapott labda megítélése is változott, mégpedig a 2021-es Nemzetek Ligája-finálét eldöntő Kylian Mbappé-gól miatt. Ott Mbappé lesen állt a passz pillanatában, Eric García pedig kifacsarodott mozdulattal egyértelműen szeretett volna menteni, de épp csak belebökött a labdába. https://youtu.be/m_djv0-zoOo?si=Q4kCNowZojcRLylTAz akkori értelmezés – ha egy védő szándékos védőmozdulatot téve hozzáér a labdához, és az így kerül egy alapvetően lesről induló támadó elé, akkor az ellenféltől kapott labdának minősül, ilyenkor pedig nincs les – szerint érvényes volt a gól, de rengetegen mondták, hogy teljesen szembement a futball szellemiségével. Igazságtalan volt a védőt büntetni azért, mert megpróbált elpiszkálni egy passzt, ami egy szabálytalan pozícióban álló csatárnak ment.Ennek hatására rengeteg alszabály került be a les szabálypontjai közé, kiemelve például, hogy nem számít ellenféltől kapott labdának az, amikor a védő ösztönösen kinyúl, spárgázik, ugrik, vagyis csak részben tudja kontrollálni a labdába érést.Szájeltakarás = piros lap! (már amikor)Szintén egy nagyon egyértelműen beazonosítható, konkrét eset hozta az új szabályt, amely miatt a paraguayi Miguel Almirón, illetve az ecuadori Piero Hincapié is a kiállítás sorsára jutott a mostani vb-n. A szájeltakarásról van szó, amely adott esetben azonnali piros lapot von maga után a világbajnokságon.Ezt akár Prestianni-szabálynak is tekinthetjük. 2026 februárjában egy Benfica–Real Madrid Bajnokok Ligája-mérkőzésen a Benfica argentin szélsője, Gianluca Prestianni a mezét a szája elé húzva hevesen magyarázott Vinícius Júniornak. Ezek után a Real Madrid brazil sztárja rasszista sértegetéssel vádolta meg Prestiannit. A szájeltakarás miatt a kamerák és a játékvezetők nem tudták leolvasni a pontos szavakat. https://youtu.be/Gfq8C-3x6mo?si=b7hDKaYXLSi0CrGsEbből lett az új szabály, itt viszont megint kellett egy kis egyértelműsítés, hiszen a vb-n az angol Jude Bellingham is eltakarta a száját, mégsem kapott pirosat. Ezúttal is Collina magyarázta meg a hátteret: ha barátságos beszélgetés zajlik, nincs baj a szájeltakarással. A piros lap akkor kerülhet elő, ha láthatóan felfűtött a szituáció. Tehát egy konfrontáció kellős közepén mondogat valaki oda az ellenfél játékosának, miközben szájeltakarással elveszi a lehetőségét annak, hogy utólag leolvassák, mit mondott, és az elhangzottakért esetleg eltiltsák.Nyitókép: Ecuadori játékosok vitatkoznak a játékvezetővel a VAR-felülvizsgálat miatt az Ecuador és Németország közötti világbajnoki meccsen. Fotó: AFP / Jewel Samad