Nem kértem, így nem is kaphattam támogatást – írja a színész-rendező, aki jogi lépéseket tesz, amiért a Fidesz oldalán azt állították, hogy több, mint kétmilliárdot kapott kulturális támogatásként.
„Az elmúlt 16 évben nem pályáztam az NKA semmilyen kollégiumához. Éppen ezért nem is kaphattam támogatást, több mint két milliárd forintot különösen nem” – írja Alföldi Róbert friss posztjában.A színész-rendező arra reagált, hogy a Fidesz kedden Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter védelmében megosztott egy listát a közösségi oldalán, amelyen állításuk szerint „baloldali művészek kulturális produkcióinak” 2019 utáni állami támogatásai szerepelnek. A poszt nem következetes, nem részletezi, hogy mely produkciók milyen támogatásaira utal, neveket közöl részletek nélkül. Így azt a benyomást keltheti, hogy személyek kaptak támogatást.„Kiállunk Hankó Balázs mellett – lássuk a számokat! A Hankó Balázst támadó Nagy Ervin és hasonszőrűek figyelmét az alábbi táblázat tanulmányozására hívjuk fel” – írták, majd számos művészt soroltak fel Bródy Jánostól Alföldi Róberten át Molnár Áronig, akiknek a neve mellett különböző összegek szerepeltek. A lista szerint Molnár Áron 461 millió forint támogatást kapott, amit ő határozottan cáfolt, akárcsak Bródy János azt, hogy 16,5 millió forintot kapott volna. A Fidesz állítása szerint Alföldi Róbert 2 milliárd 231 millió forintnyi kulturális támogatást kapott – ezt cáfolja most a színész-rendező. Alföldi posztja - a maga teljességéban - alább olvasható:„Az elmúlt 16 évben nem pályáztam az NKA semmilyen kollégiumához.Éppen ezért nem is kaphattam támogatást, több, mint két milliárd forintot különösen nem.Határozottan visszautasítom, hogy a nevemmel és hamis állításokkal próbálja az előző hatalom - konkrétan a Fidesz - igazolni az elmúlt időszakban nyilvánosságra került törvénytelenségeket, amik a Fidesz hatalma alatt történtek, különösen a választást megelőző időszakban.A szükséges jogi lépéseket megteszem.Mert, ahogy az egy, a napokban kézhezvett, a Mandiner ellen jogerősen megnyert per indoklásában olvasható:"A kifogásolt tényállítás való voltát az alperes bizonyítani nem tudta(...) a hamis tényállítás tűrésére a közszereplő felperes a téma közéleti jellegére tekintettel sem köteles (...).Az alperes a sérelmezett közlések tekintetében a tőle elvárhatógondosságot, figyelmet elmulasztotta, mert a felperesre vonatkozó tényállításában nem valós tényről adott tájékoztatást.[17] Ezért az elsőfokú bíróság az alperest helyreigazítás közzétételére kötelezte, melynek tartalmáról, módjáról a Pp. 499. § (1) bekezdése értelmében belátása szerint, a keresettel egyezően határozott.Az Smtv. 12. § (1) bekezdéséből levezethetően valótlan állítások, hírek a véleménynyilvánítás szabadságát nem élvezik, mert azok közreadása a demokratikus nyilvánosságot nem szolgálja.A megszólalás jogi megítélésénél – ugyancsak az Alkotmánybíróság által alakított gyakorlat szerint – különbséget kell tenni a tények állítása és az értékítéletek között. A megkülönböztetés alapja, hogy vélemények esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen,a bizonyíthatóan hamis tények azonban önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt”A közlemény csak teljes egészében, változtatás és rövidítés nélkül adható köze.”
