A Tisza-kormány kedden ismertette azt a menetrendet, ami alapján felszámolják a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amikbe az elmúlt években 3000 milliárd forintnyi közvagyon szerveztek ki Orbán Viktor kormányai 2021 óta.
A nemrég megszavazott alkotmánymódosítás alapján közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államtól kapott vagyona visszakerül az államhoz. Valamint a képviselők előtt van egy másik javaslat is, ami augusztus 31-ig megszüntetne tizenöt, közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványt, ugyanakkor a nem állami alapítónak lehetősége van tovább működtetni őket. Hétfő este megjelent az a kormányhatározat, ami kijelölte, hogy ebből a 15-ből mostantól melyik miniszter melyik kekva alapítói jogait gyakorolhatja az állam nevében. Ez alapján például Ruff Bálint felel mostantól az MCC-ért.
A Miniszterelnökség keddi közleménye szerint „az átalakításra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sokszor politikai motivációjú vagy jellegű tevékenységet végeztek”. Eközben a kekvák döntéshozói testületeit pedig átszőtte a politika, és eközben „ez a jelentős közvagyon kikerült az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalan, gazdaságtalan és szakmaiatlan lett”.
