Az uniós tagállamok megállapodtak az európai villamosenergia-hálózat-fejlesztési csomag tartalmáról (European grids package), amely az európai energiainfrastruktúra egyik legfontosabb, hosszú távú reformcsomagja. A javaslat központi eleme a transzeurópai energiahálózatokat szabályozó TEN-E rendelet felülvizsgálata, valamint egy új, gyorsított engedélyezési irányelv bevezetése.
EUrologus
A cél az, hogy az Európai Unió villamosenergia-hálózata, valamint a kapcsolódó hidrogén- és gázinfrastruktúra alkalmas legyen a gyorsuló villamosításra és a klímasemlegesség elérésére, miközben csökkennek az energiaárak és nő az ellátásbiztonság. A megállapodás hátterében az a régóta ismert probléma áll, hogy az európai energiarendszer továbbra is erősen széttagolt, és több tagállam – különösen a periférián lévő régiók – korlátozott összeköttetéssel rendelkezik a belső energiapiacon. Az EU korábbi célkitűzése szerint 2030-ra legalább 15 százalékos villamosenergia-összeköttetési szintet kellene elérni, ezt azonban a jelenlegi hálózati kapacitások több térségben nem biztosítják. A mostani csomag ezt a hiányt kívánja kezelni azáltal, hogy egységesebb tervezési rendszert vezet be, amelyben a jövőbeli hálózatfejlesztések egy központi forgatókönyvre épülnek. Ezt az Európai Bizottság készíti el a tagállamok és piaci szereplők bevonásával, figyelembe véve a nemzeti energia- és klímaterveket, a regionális különbségeket és a piaci fejleményeket is.A pénzügyi és szabályozási oldal egyik újdonsága a hálózati torlódásokból származó bevételek újrafelhasználása. A tagállamok vállalják, hogy ezek egy részét fokozatosan visszaforgatják határon átnyúló infrastruktúra-fejlesztésekbe: 2028-tól legalább 10 százalékot, majd évente növekvő arányban, 2031-re 25 százalékig. A cél az, hogy a hálózati szűk keresztmetszetekből származó bevételek ne elszigetelten jelenjenek meg a nemzeti rendszerekben, hanem közvetlenül az összekapcsoltság javítását szolgálják.A csomag biztonságpolitikai dimenziót is kapott, miután az elmúlt években nőtt a kritikus energetikai infrastruktúrák elleni fizikai és kibertámadások kockázata. Ennek megfelelően új projektkategória jön létre a hálózatok rezilienciájának erősítésére, amely a vészhelyzeti helyreállítási képességeket és az interkonnektorok védelmét célozza. Ez már nem pusztán energiapolitikai, hanem egyre inkább stratégiai biztonsági kérdésként jelenik meg az uniós döntéshozatalban.A mai megállapodás utat nyit Európa villamosítása előtt a klímasemlegesség elérése felé. Az engedélyezési eljárások felgyorsításával és az összeköttetések fejlesztésével – beleértve a tagállamok energetikai elszigeteltségének megszüntetését is – megfizethető, tiszta energiát biztosítunk, és megerősítjük az energiabiztonságot minden európai polgár számára- fogalmazott a döntés után a soros elnökség nevében Michael Damianos, a Ciprusi Köztársaság energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere.A legvitatottabb elem az engedélyezési eljárások gyorsítása, amely jelentősen lerövidítené az infrastruktúra- és megújulóenergia-projektek előkészítési idejét. A Tanács álláspontja szerint digitális engedélyezési rendszerek jönnek létre, a megújuló és hálózati beruházások pedig alapértelmezetten kiemelt közérdekű státuszt kaphatnak. Bizonyos esetekben akár az is előfordulhat, hogy a hatósági hallgatás jóváhagyásnak minősül. A szabályozás emellett a helyi közösségek bevonását is hangsúlyozza, például egyeztetési mechanizmusokon és a beruházásokból származó előnyök megosztásán keresztül.A következő lépésben az Európai Parlament és a Európai Unió Tanácsa megkezdik az egyeztetéseket a végleges jogszabályról, amelyet a tervek szerint 2026-ban fogadhatnak el. A csomag illeszkedik az EU szélesebb versenyképességi és energiapiaci integrációs stratégiájába, amelynek célja egy egységesebb, olcsóbb és ellenállóbb európai energiapiac kialakítása.
