És jön Gulyás, „hajrá, Gergő!”-féle biztatások közepette. Gulyás szintén egyetért Forsthoffer kijelentésével, de szerinte a házelnök akár elemezhetné azt is, hogy az eddig elhangzott felszólalások mennyiben feleltek meg annak.
Gulyás szerint lehet szeretni, de akár megszüntetni is a nemzeti konzultáció műfaját, de az alkalmanként akár kétmillió kitöltőt nem szabad bekötött szemű plüssmajmokkal egy lapra helyezni. És az sem fér bele Gulyás szerint, hogy Magyar minden egyes felszólalásában becsületsértő megjegyzéseket tesz Orbán Viktorra. A költségvetéssel kapcsolatban Gulyás hangsúlyozta, hogy minden egyes évben, amikor az Orbán-kormány választást nyert, csökkent a költségvetés hiánya, nem fogjuk megtudni, most mi történt volna most hasonló esetben, de szerinte ha a Tisza-kormány akár csak az ígéretei egy részét beváltja, azzal növelni fogja majd a hiányt – és azért az előző kormányt fogja okolni.
A minősítések Gulyás szerint alaptalanok, de még talán ennél is nagyobb probléma szerinte, hogy az állam és a miniszterelnök a jelek szerint megrendelője lett büntetőeljárásoknak. Gulyás szerint ha alkotmányozással ki lehet iktatni politikai ellenfeleket, akkor nem kell meglepődni azon, hogy a kormány ezeket legitim eszköznek tekinti, de Európában mégiscsak példátlan gyakorlatról van szó. Gondolatait a képviselők megválaszthatóságának időbeli korlátozására hegyezi ki, amellyel a frakcióvezető szerint a kormány az emberek választójogát korlátozza.
