A napelemes erőművek dotálásának átalakítása lehet a kulcs az alacsonyabb villanyszámlához, amit Magyar Péter a vállalkozásoknak ígért. A jó megoldáshoz nem biztos, hogy elég lesz, hogy az illetékes tárca új államtitkára több korábbi iparági háttéregyeztetésen is megjelent.

Februárban, amikor Kapitány István, a gazdasági miniszteri poszt akkori várományosa bemutatta a Tisza Párt energiaprogramját, a cégeknek tett ígéretek közt szerepelt a villanyszámlák költségszerkezetének felülvizsgálata. Ennek egyik tétele volt, hogy „megszüntetjük a torz ösztönzőket és a mesterséges piaci koncentrációt”, amit többen is magukra vehettek ugyan, de rendszerszinten mégis inkább a napelemes erőművek egy részének adott támogatások érintettjeinek, a KÁT-osoknak (kötelező átvételi tarifásoknak) szólt.A kötelező átvételi rendszer célja eredetileg a megújuló energiás villamosenergia-termeléshez próbált beruházói kedvet teremteni azáltal, hogy a kezdeti, magas tőkeigényű időszakra kiszámítható, a piaci ár feletti áramátvételt ajánlott, jellemzően 20-25 évre. Az indulásnál ez a konstrukció legitim, piacépítő és ösztönző eszközként működött: a termelői oldalon kiküszöbölte az értékesítési kockázatot, mert a biztos átvételi felár a beruházások megtérülését volt hivatott biztosítani; a kormány pedig a Brüsszel felé vállalt megújuló energiás pedigréjét csinosította relatíve olcsón. Pláne, hogy a rendszer működtetési költségeit a fogyasztókra terítette szét.A jogi alapokat a villamos energiáról szóló törvény (vet) rögzítette, az átvételre vonatkozó részletszabályokat és paramétereket pedig egy külön KÁT-kormányrendeletbe foglalták. Az elgondolás gyakorlatba átültetéséből már az Orbán-rezsim elmúlt 16 éve előtt is volt gond: végül ugyan nem épültek meg az MSZP-s holdudvar szalmaerőművei, de a visontai és az oroszlányi szénerőmű vált az ország legnagyobb biomassza – így zöldenergiás – áramtermelőjévé, s azon az alapon vettek ki jelentős összegeket a KÁT-kasszából, hogy erdészeti, mezőgazdasági hulladékot kevertek a gyenge minőségű szénhez, és azt égették el. A gázmotoros távhős cégek pedig – hőt és áramot is termelve, úgynevezett kapcsolt erőműként – a kassza 70 százalékát szívták le.