Nem győznek elegendő alkatrészt szállítani a memóriagyártók, a mesterséges intelligencia, pontosabban az adatközpontok kielégíthetetlen felvevőpiacnak bizonyulnak. A gyártók persze nem puszira adják a termékeiket, így jelentős hasznot könyvelhetnek el. A koreai SK Hynix például annyi profitot termelt, hogy a dolgozóit is busásan meg tudta jutalmazni: úgy döntött, hogy az éves működési profit tíz százalékát osztja meg közöttük. Dolgozóként nagyjából 130 millió forintot. Ez pedig akkora pénz, hogy akár ingatlant is vásárolhatnak belőle az egyes dolgozók.Nem véletlen, hogy a Samsung munkavállalói is felfigyeltek erre, s minthogy náluk nem helyeztek kilátásba ekkora jutalmakat, belengették a sztrájk lehetőségét. A Samsung már felkészült a vészhelyzeti üzemmódra, ami amúgy dollármillióktól fosztotta volna meg, de végül mégis győzedelmeskedett a józan üzleti megfontolás, és szinte az utolsó pillanatban (mindössze órákkal a sztrájk indulása előtt) megszületett a megállapodás, aminek köszönhetően a Samsung-dolgozók is komoly bónuszokhoz jutottak. A vállalat beleegyezett abba, hogy a nyereségének 10,5 százalékát részvények formájában alkalmazotti bónuszként, további 1,5 százalékát pedig készpénzben osztja szét. Egy másik jelentős szakszervezeti követelésre reagálva az új bónuszprogram az egyszeri kifizetés helyett tíz évig folytatódik, feltéve, hogy a meghatározott profitcélok teljesülnek. https://hvg.hu/tudomany/20260524_samsung-sztrajk-bonusz-kifizetesAzt hihetnénk, hogy mindez két óriáscég belügye, azonban – mint kiderült – az egész ország gazdaságára hatással van. A koreai jegybank ugyanis e két nagyvállalat teljesítménybónuszait kockázatként nevezte meg az ország inflációs stabilitására nézve, és egy nemrégiben kiadott, árstabilitási jelentésben figyelmeztetett, hogy a munkavállalónkénti több százezer dolláros kifizetések a bérek emelkedését eredményezhetik a tágabb gazdaságban.A jegybank megállapította, hogy az IT-szektorban a különleges bérek 60,6 százalékkal nőttek az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg másutt a bérek növekedése mindössze 2,1 százalék volt, ami azért már elég nagy különbség ahhoz, hogy két chipgyártó is szerepeljen a nemzeti monetáris politikában. A bank májusban 2,5 százalékon tartotta az irányadó kamatlábat, és az egész éves inflációt 2,7 százalékon prognosztizálja, ami meghaladja a 2 százalékos célt – szemezgetett a jelentésből a Tom’s Hardware.Árstabilitási jelentésében a koreai jegybank azt is modellezte, hogy miként befolyásolják az árakat a koncentrált kifizetések. Amikor a felső 10 százalékos bónuszokat fizető cégek aránya megnő, a fogyasztói árak nagyjából öt hónappal később 0,05 százalékponttal emelkednek, ami egyfajta késleltetett hatás.A jegybank szerint a bónuszok normális esetben nem járulnának hozzá jelentősen a keresleti nyomáshoz, mivel nem állandó jövedelemnövekedést jelentenek. Azonban amikor „a különleges bónuszok szokatlanul és jelentősen bővülnek”, a bérek növekedése átterjedhet más ágazatokra is, jelentősen növelve mind a kínálati, mind a keresleti oldali inflációs nyomást.„Mivel a közelmúltban az IT-szektorban rendkívül kivételes mértékben fizettek ki teljesítménybónuszokat, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy tényleges hatásuk nagyobb lehet a vártnál” – szerepel még a jelentésben. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.