2026. január 14-én Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter közölte, hogyVolodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly karácsonykor nyilvánosságra hozta az Ukrán Jóléti Tervet, amely 800 milliárd dollár igényt fogalmaz meg az elkövetkező évtizedben Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére a katonai és védelmi kiadásokon felül.A miniszter szerint a program olyan pénzügyi terhet jelentene, amelynek előteremtése az Európai Unió számára komoly kihívást okozna. Ugyanezen a napon Orbán Viktor is a témáról beszélt. Az akkori miniszterelnök úgy fogalmazott:Ukrajna 800 milliárd dollárt követel az uniótól, Brüsszel pedig ezt az összeget a tagállamokon akarja behajtani.Orbán kifejtette, hogy a program költségeinek jelentős része végső soron az európai adófizetőkre hárulna, ezért Magyarország számára is súlyos pénzügyi következményekkel járhatna. A kommunikáció január végére tovább erősödött. A január 22–23-i brüsszeli rendkívüli EU-csúcsot követően Orbán Viktor azt állította, hogy az uniós vezetők már gyakorlatilag magukévá tették az ukrán igényeket.Az Európai Unió vezetése befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét, ami lényegében egy eladósodást jelent– mondta a miniszterelnök a csúcstalálkozó után. Hozzátette: „Kaptunk egy papírt, dokumentumot, amit nem vagyok jogosult nyilvánosságra hozni”, amely szerinte arról szól, hogy az EU elfogadta az ukránok 800 milliárd dolláros kérését, és terveket készít a finanszírozására.Orbán Viktor ugyanitt azt is kijelentette: „az ukrán igény az, hogy az unió adjon a következő tíz évben 800 milliárd dollárt”, és ezen felül további védelmi kiadásokra is szükség lenne. A miniszterelnök szerint „úgy, ahogy jött Ukrajnából az igény, befogadták az egészet”.A kormányzati kommunikációban a 800 milliárd dolláros összeg hamarosan konkrét magyar költségekké alakult át. Kormányzati számítások szerint Magyarországra több mint 9 milliárd dolláros teher jutna, amelyet családonként több mint egymillió forintos költségként mutattak be. Ezek az érvek később visszatérően megjelentek az Ukrajna uniós tagságáról és az EU következő, 2028–2034-es költségvetéséről szóló vitákban is.Az „Ukrán Jóléti Terv” ugyanakkor nem szerepel az Európai Bizottság hivatalos programjai között ezen a néven. A magyar kormány által használt kifejezés egy olyan ukrán elképzelésre utal, amely az ország háború utáni újjáépítésének és gazdasági modernizációjának hosszú távú finanszírozását célozza. A Fidesz kommunikációja szerint ennek költsége elérheti a 800 milliárd dollárt, míg az uniós intézmények és több szakértő inkább különböző, egymástól eltérő újjáépítési, fejlesztési és támogatási becslésekről beszél, nem pedig egyetlen hivatalosan elfogadott, 800 milliárd dolláros uniós programról.A 800 milliárd dolláros szám így 2026 elejére a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikai kommunikációjának egyik legfontosabb elemévé vált. A Fidesz vezető politikusai ezt az összeget használták arra, hogy érzékeltessék az ukrán újjáépítés, a további támogatások és az esetleges uniós csatlakozás szerintük várható pénzügyi következményeit.A kormányzati kommunikációban idővel egy második, hasonló nagyságrendű összeg is megjelent. Orbán Viktor a 2026. január 23-i brüsszeli EU-csúcs után már nemcsak a 800 milliárd dolláros gazdasági és újjáépítési programról beszélt, hanem egy további 700 milliárd dolláros katonai finanszírozási igényről is.Az ukrán igény az, hogy az unió adjon a következő tíz évben 800 milliárd dollárt és ezen túl még egy 700 milliárdos hadikiadásra is szükség lesz– fogalmazott a miniszterelnök. Ezzel a Fidesz kommunikációjában az Ukrajnához kapcsolódó összesített pénzügyi igény már 1500 milliárd dollárra emelkedett. Orbán szerint az EU vezetői egy olyan dokumentumot tárgyaltak, amely mind a gazdasági, mind a katonai igényeket befogadta, és amely Ukrajna 2027-es uniós csatlakozásának lehetőségével is számolt. A miniszterelnök ezt „atombomba jellegű mellbe rúgásnak” nevezte, mert állítása szerint Brüsszel lényegében változtatás nélkül elfogadta a Kijevből érkező követeléseket.Már akkoriban is felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Ukrán Jóléti Terv egy olyan, befektetésekkel, hitellel kombinált üzleti terv, amelynek elsődleges célpontja az Egyesült Államok volt. Nem véletlen, hogy nem került az uniós napirendre ez a téma, pedig most van az ideje a következő hétéves költségvetés tervezésének. Az Európai Bizottság által előterjesztett következő büdzsé azonban semmi ilyet nem tartalmazott. És ez nem is változott meg az eltelt hónapokban. Ebben a folyamatban újabb fontos állomáshoz érkeztünk néhány nappal ezelőtt. Az állam- és kormányfők a múlt heti, június 18–19-i brüsszeli EU-csúcson is foglalkoztak Ukrajna finanszírozásával, valamint a 2028–2034 közötti uniós költségvetés előkészítésével. Az Európai Tanács következtetéseiben megerősítette a Kijevnek nyújtott támogatást, és üdvözölte a 2026–2027-re szóló, 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag első folyósítását. A vezetők emellett hangsúlyozták, hogy Ukrajna további finanszírozási igényeinek fedezésére is szükség lesz.A Bizottság hosszú távú költségvetési javaslata szerint a következő, 2028–2034-es pénzügyi ciklusban legfeljebb 100 milliárd euró mozgósítható Ukrajna számára. A brüsszeli elképzelés szerint ez az összeg az ország újjáépítését, reformjait és az uniós csatlakozásra való felkészülését szolgálná, miközben a katonai támogatás továbbra is külön eszközökből történne. A 100 milliárd eurós keret ráadásul nem a teljes uniós költségvetés részeként, hanem azon felül, külön tartalékként jelenne meg. S ez már nemcsak a Bizottság javaslatában van így, hanem a ciprusi elnökség által összeállított, konkrét számokat tartalmazó úgynevezett “negobox” is erről a 100 milliárd euróról van szó.Az Európai Tanács felszólítja az ír elnökséget, hogy az októberi Európai Tanács ülése előtt haladjon előre a tárgyalási csomaggal kapcsolatos munkával, a megállapodás időbeni megkötése érdekében- ezt tartalmazza az EU-csúcs után kiadott záródokumentum, ami alapján nem várható, hogy Orbán Viktor jóslatai miatt újraírnák az egész költségvetést. A hivatalos javaslat ugyanis nem tartalmaz 800+700 milliárd dolláros ukrajnai támogatási alapot. Ezzel szemben az EU jelenleg konkrétan egy 90 milliárd eurós, 2026–2027-re szóló támogatási csomagot hajt végre (Magyarország nélkül), valamint egy további, 100 milliárd eurós ukrajnai tartalékról tárgyal a következő hétéves költségvetés részeként.A Fidesz retorikájából a választások óta teljesen eltűnt az Ukrajnának odavetett dollárszázmilliárdok legendája.