Bangladesi szurkolók Dakkában az Argentína-Ausztria vb-meccs alatt – Fotó: Syed Mahamudur Rahman / NurPhoto via AFPÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!A foci-vb-k alatt mindig rengeteg vicces és szívmelengető sztorit lehet hallani, amelyek folyamatosan bizonyítják azt a tézist, hogy a futball összehozza az embereket. A japán szurkolók továbbra is szorgosan takarítanak, a skót focidrukkerek és a bostoniak lassan legjobb barátok lesznek, a mexikóiak és a dél-koreaiak is imádják egymást és úgy általában rengeteg videót lehet látni a vb kezdete óta, ahol különböző kultúrákból és országokból származó emberek egyszerűen csak jól érzik magukat együtt a közös futballszeretetük miatt, még akkor is, ha amúgy semmi közük egymáshoz, vagy akár ellentétek feszülnek az országaik között.Valami ilyesmi van az argentinok és a bangladesiek között is, de ezt a barátságot nem élőben lehet végigkövetni az Egyesült Államokban. Otthon viszont így is megőrülnek a bangladesiek az argentin csapatért, és Lionel Messiért, aki hétfőn a vb-k gólrekordere lett, és a mesterhármasa után egy duplával vezette győzelemre a csapatát. Mindezt így ünnepelték egy bangladesi magánegyetemen, és mielőtt még azt gondolnák, hogy ez egy különleges eset, tényleg nem az – ha Argentína játszik, egész Bangladesben népünnepély van, több tízmillió ember megy utcára kék-fehér mezben és sokan még ennél is fanatikusabb rajongók.Az első megrökönyödés után nyilván önben is felmerült a kérdés: miért? Ez már négy éve is előjött, akkor az Athletic írt is róla egy cikket, amit most megint elővettek, ez alapján pedig nagyjából az az ok, ami miatt az utóbbi évtizedekben, rengeteg magyar gyerek nőtt fel úgy, hogy a németeknek, a hollandoknak vagy az olaszoknak szurkolt a magyar válogatott helyett. A bangladesi válogatott a FIFA világranglistájának vége felé kullog, soha nem voltak még csak közel sem ahhoz, hogy kijussanak egy vb-re, így a bangladesieknek kellett találniuk egy másik csapatot, aminek szurkolhattak. Ez pedig hagyományosan vagy a brazil, vagy az argentin válogatott volt.A Financial Times cikke szerint ennek több oka is lehetett. Banglades a környező országokhoz hasonlóan inkább krikettben erős, de a futball szerepet játszott a függetlenségéért folytatott küzdelmükben. Banglades 1971-ben lázadt fel a pakisztáni uralom ellen, és még abban az évben sikerült is függetlenné válnia. Ebben India is segített nekik, akiket részben azzal is győzködtek, hogy az első hivatalos, Shadhin Bangla Football Dal (független bengáli futballcsapat) nevű bangladesi válogatott több barátságos meccset is játszott Indiában, hogy felhívja a figyelmet a szabadságharcra. 1972-ben Bangladesnek lett hivatalos futballszövetsége és futball-válogatottja, dea csapat azóta sem ért el komoly sikereket azon kívül, hogy háromszor is megnyerte a nem túl veretes dél-ázsiai labdarúgó-bajnokságot.Az argentin válogatott eközben marha sikeres volt, olyan legendák játszottak ott, mint Diego Maradona, akit 1986-ban már Bangladesben is színes tévéken nézhettek az emberek ahelyett, hogy az újságokból tudták volna meg a meccsek eredményeit. Az argentinok ekkor világbajnokok lettek, az argentin ikon pedig ekkor szerezte a híres, kézzel beütött gólját az angolok elleni negyeddöntőben. Egyesek szerint ez is hozzájárulhatott a bangladesiek szimpátiájának kivívásához – Banglades is volt brit gyarmat, és sok bangladesi szimpatizált az argentinokkal a Falkland-szigeteki háború miatt is, a gólt és a győzelmet pedig könnyen fel lehetett fogni elégtételként is.Egy bangladesi újságban nemrég megjelent véleménycikk úgy foglalta ezt össze, hogy a bangladesiek hozzá voltak szokva ahhoz, hogy a britek a saját érdekükben kijátszották a szabályokat, és az, hogy Maradona az egész világ szeme láttára meg merte tenni ugyanezt, hőssé tette őt számukra. Persze simán lehet, hogy sokan csak azért kezdtek el az argentinoknak szurkolni akkor, vagy azóta, mert éppen ők voltak a legjobb csapat, de az biztos, hogy az évtizedek során végig kitartottak mellettük. A bangladesiek a mai napig képesek hajnalban felkelni, hogy nagy kivetítőkön nézzék a válogatott meccseit, és ha az argentinok nyernek, reggelig buliznak az utcán.És itt nem is áll meg a dolog, rengeteg épületen virít Maradona és Messi arcképe vagy az argentin zászló,és vannak, akik konkrétan kék-fehérre festik a házukat, hogy kimutassák, mennyire szeretik az argentin csapatot. Bangladesben konkrétan valószínűleg többen szurkolnak az argentinoknak mint Argentínában, még úgy is, hogy a braziloknak is vannak fanatikus szurkolóik az országban. Ez amúgy egy elég bizarr rivalizálást szül, ha a két csapat egymással játszik, a fővárosban, Dakkában külön szektorokat szokott ilyenkor csinálni a rendőrség, hogy a braziloknak és az argentinoknak szurkoló bangladesiek ne menjenek egymásnak.A bangladesi szurkolókat Argentínában is régóta elismerik, az argentin szövetség korábban üzenetet is küldött nekik, amelyben megköszönte a támogatást, és korábban Lionel Scaloni szövetségi kapitány is azt nyilatkozta, büszke arra, hogy Banglades ilyen elkötelezett a csapata mellett. Vannak olyan argentin újságírók, akik már bengáli nyelven is kiteszik a posztjaikat, hogy a bangladesiek is el tudják olvasni őket, és arra is volt már példa, hogy egy argentin lap közvetített egy Banglades-India krikettmeccset. Az argentin drukkerek sem maradtak adósak, pár éve például csináltak egy Facebook-csoportot a bangladesi krikettcsapat argentin támogatóinak, ahová pár nap alatt több mint százezren léptek be.
Bangladesben úgy ünneplik az argentin válogatott győzelmeit, mint ha ők nyertek volna. De miért?
Hát, leginkább mert a saját válogatottjuk csapnivaló, de Maradona és Messi, meg a futball nemzetegyesítő ereje is szerepet játszanak benne.











