Pontosan 35 éve, 1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarország területét. A szovjet hadsereg kivonásával 1944. március 19-e után először fordult elő, hogy nem állomásozott idegen fegyveres erő a magyar határokon belül – írja a Rubicon.
A hazánkat 1944–1945-ben a nácik alól felszabadító, és egyben megszálló Vörös Hadsereg az 1947-es párizsi béke értelmében abból a célból maradt Magyarországon, hogy Moszkva a szövetségesek által közösen ellenőrzött Ausztriával akadálytalan kapcsolatot tarthasson fenn. Nyugati szomszédunk 1955-ben visszanyerte szuverenitását, így a csapatok nálunk tartózkodása elvileg okafogyottá vált, ám a szovjet sereg mégis itt maradt, hogy összetartsa szocialista tábort. Kádár János ráadásul 1957-ben egyezményt kötött Hruscsovval, amely határozatlan időre elodázta a szovjet csapatok kivonását.
Új helyzetet csak a nyolcvanas évek vége, és Gorbacsov fellépése hozott, akinek reformjai megindították a kelet-európai államokban a rendszerváltás folyamatát. A szovjet pártfőtitkár az ENSZ 1988. decemberi közgyűlésén megígérte, hogy három éven belül 50 ezer katonát, 5000 harckocsit és 6 harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából. Az 1989-es esztendő politikai eseményei, a Vasfüggöny lebontása és a rendszerváltások aztán felgyorsították az átalakulást.
