Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója június 17-én lemondott a Maecenas Universitatis Corvini, vagyis a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumában betöltött posztjairól, kuratóriumi tagságáról és elnöki posztjáról. A Mol-vezér mindezt egy levélben írta meg a Bacsa György, Lánczi András, Palotai Dániel és Váradi József összetételű kuratóriumnak, illetve a Bártfai Béla, Chikán Attila és Jánoskuti Levente összetételű felügyelőbizottságnak.Az elnök lemondó nyilatkozatában összefoglalta, hogy miként élte meg az egyetemi modellváltást, miként szerette volna a „közgázt” visszatenni a nemzetközi közgazdaságtudomány térképére. Mint fogalmazott, soha nem elégedett, ugyanakkor nagyon büszke az eddig elért eredményekre, például arra, hogy regnálása alatt a Corvinus költségvetése megháromszorozódott.„Jelentősen megemeltük a hallgatói ösztöndíjakat. Versenyképessé tettük oktatóink helyzetét: az elmúlt években több mint duplájára emeltük a munkavállalók bérét és ezzel párhuzamosan kiszámítható és teljesítményalapú életpályamodellt vezettünk be.”A Corvinus amolyan mintaprojekt volt az egyetemi modellváltásban, amelynek voltak jobban sikerült, de nagyon átpolitizált, kínos vagy nagy ellenállást kiváltó epizódjai is, mint például az SZFE, vagy a MOME átalakítása.Hernádi szerint maga a mintaprojekt jól sikerült, de mégis félreáll.„Meggyőződésem, hogy az alapítványi működési forma jót tett a Corvinusnak. Ugyanakkor látom, hogy a közelgő jogszabályváltozás folyamán az egyetem valamilyen más és új feltételrendszer mellett fog működni. Bízom abban, hogy az új megőrzi a mostani vívmányokat és a változtatások egy még jobb egyetem irányába indulnak el.”Hernádi Zsolt azt írta, úgy tartja helyesnek, hogy„új rendszer kialakításában régi elnökként én ne vállaljak szerepet – hiszen óhatatlanul elfogult lennék a saját munkámmal szemben.”A távozó üzletember a megüresedő kuratóriumi tag helyére Misovitz Tibor, alapítványi titkár megválasztását javasolja.A Tisza Párt már a választási kampányban is arról beszélt, hogy a kekvák működését átalakítja, majd az EU-pénzek fogadhatósága miatt összeállított salátatörvényben vázolt is egy kétlépcsős átalakítást.Ennek lényege, hogy a törvény megszüntetné a kekvákat, az egyetemekhez kapcsolódó alapítványokat 2027 augusztusával, azaz bő egy év múlva, a nem egyetemi alapítványokat viszont már most nyáron. A fennmaradó időben szigorú elvárásokhoz kötné, hogy ki és hogyan, milyen feltételekkel lehet egy kekva kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának a tagja. Emellett részletesen szabályozná, hogyan kell rendezni a nem felsőoktatási kekvák helyzetét, vagyonát azok megszűnése után, illetve hogy milyen feltételekkel működhetnek ezek tovább más formában, nem közérdekű alapítványként.A Tisza Pártra nagyon gyorsan rengeteg feladat zúdult rá, bizonyos ügyekhez gyorsabban, másokhoz lassabban ér oda. A kekvákhoz láthatóan gyorsabban, mert azok mindenféle uniós forrás lehívásában akadályt jelentettek.Magyar Péter a Mol vezetésével, így személy szerint Hernádi Zsolttal többször is egyeztetett a védett ár, vagy az energiabiztonság, illetve az ellátási nehézségek miatt, de a felek első találkozóján a Mol osztalékfizetése is szóba került, amely a Corvinust és az MCC-t fenntartó alapítványoknak is járt. Hernádi Zsolt vélhetően már nem akart részt venni a viszonylag gyorsnak ígérkező modellátalakításban.