Itthon jelenleg rengeteg a fejlemény a jogalkotás terén: szinte nem telik el úgy nap, hogy ne nyújtana be az új kormányzóerő törvényjavaslatot. A teljesség igénye nélkül akad itt minden, mi szem-szájnak ingere az EU-s forrásokhoz való hozzáférést megteremtő reformsalátától, a közmédiát újragondoló törvénytervezeten át a politikai reklámokat felszámoló javaslatig.Eközben az AI-szabályozást illetően nemzetközi viszonylatban is zajlik az élet. Ezért a változatosság kedvéért ezúttal erről a mindennapjainkat szintén jelentősen befolyásoló témakörről adok helyzetjelentést a friss Közlönyben.Nagy ügyFontos döntést hozott május végén egy müncheni bíróság: mesterséges intelligencia által generált keresési összefoglalók (Google AI Overview) alapján marasztalta el az Alphabetet, azaz a Google-t üzemeltető óriásvállalatot. Az ügy központi kérdése az volt, hogy felelősségre vonható-e egy internetes keresőmotor üzemeltetője olyan rágalmazó vagy valótlan tényállításokért, amelyeket a generatív AI modellje prezentált egy cégről.A bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a mesterséges intelligencia által készített összefoglalók pusztán harmadik személyektől származó információk megjelenítésének minősülnek-e – hasonlóan a sima keresési eredményekhez –, vagy mindez a szolgáltató saját kommunikációjának minősül, amelyért közvetlen felelősséggel tartozik.1. Az ügy tényállásaA felperesek elsősorban könyvek, magazinok kiadásával foglalkozó jogi és természetes személyek voltak, akik egyenesen a Google-t üzemeltető Alphabettel vették fel a harcot az úgynevezett „AI Overview” szolgáltatás félrevezető, rágalmazó gyakorlata miatt.Az említett funkció egy-egy Google-keresésnél különböző weboldalakról származó információkat automatikusan összesít hivatkozásokkal. Általában az ilyen összefoglalókat még a keresési eredmények (linkek) felett, azaz rögtön a kereső kifejezés rögzítésére hivatott szövegdoboz alatt jeleníti meg a szolgáltató, így a felhasználók – hacsak nem veszik a fáradságot, hogy lejjebb görgessenek – már az itt megszerzett információkkal le is zárhatják a keresést. Cseppet sem lényegtelen tehát, hogy pontosan mit közöl ezen a felületen a Google AI-modellje.A jogvita abból keletkezett ugyanis, hogy a generált összefoglalók gyakran azt sugallták, hogy a felperesek csalárd üzleti gyakorlatokban vesznek részt: így például előfizetési csapdákat állítanak, túlszámláznak, rendszeresen változtatják a cégnevüket, nehezen elérhető ügyfélszolgálatot működtetnek, illetve hogy kapcsolatban állnak más hírhedt vállalkozásokkal. A felperesek szerint ezek az állítások viszont egytől egyig valótlanok voltak. Miután az alperes részére tett panasz eredménytelennek bizonyult, a felperesek bírósághoz fordultak.2. A felek érveiA felperesek azzal érveltek, hogy a generált összefoglalók megsértették a személyiségi jogaikat. Hangsúlyozták továbbá, hogy a generált tartalmakat a Google nem egyszerűen másoktól citálta, hanem maga hozta létre, így felelőssé is tehető a hazugságokért.Az alperes álláspontja szerint az összefoglalók nem tekinthetők saját kijelentéseknek, mivel abban csupán harmadik felektől származó információkat dolgoztak fel. A jogi megítélés tehát azonos kell, hogy legyen a hagyományos keresési eredmények és az AI-tartalom vonatkozásában. A tényleges felelősök pedig valójában azok a weboldalak, ahonnan a kifogásolt állításokat a mesterséges intelligencia átvehette. Az alperes azt is hangsúlyozta, hogy az AI-rendszer működését időközben módosították, így a vitatott tartalom már nem jelent meg ugyanabban a formában, ezért nem állt fenn sem az ismétlődés veszélye, sem az ideiglenes intézkedés alkalmazásának szükségessége.