Az új kormány egész intézetet állít fel a társadalmi egyeztetéshez. Hogy milyen média érdemel támogatást, az pont az a téma, amelyről érdemes megkérdezni a kedves vevőt. Publicistánk már most elmondja véleményét a Tisza Párt egyik legfontosabb törvényéről.
Dolga van az új kormánynak a médiával, és kegyelmi pillanatból indulhat: nem tudja rosszabbul csinálni, mint a Fidesz. Sem a közszolgálatban, sem a sajtófinanszírozásban nincs lejjebb.A legrosszabb szándékkal sem tudnának összesöpörni olyan szakmai és erkölcsi hulladékot, mint ami a közmédiában lerakódott tizenöt év alatt. És ha lennének rövid pórázon tartott propagandistáik, és csak azokat támogatnák, az is csak a Fidesz másolása volna. A benyújtott törvénytervezet ennél sokkal szebb jövőt rajzol fel – de megvannak a buktatói is. És mivel a sajtóról van szó, minden hiba látványos lehet.A törvényjavaslat fontos eleme a Sajtóalap létrehozása. A média reklámtortáját felfalták a techóriások, míg a fizetőfalak szűkítik a tartalmak elérését. Az pedig nem normális, hogy egy büszke európai ország sajtóját Soros György tartsa el. Sajtó nélkül nincs demokrácia, és ezt épp a most megtörtént rendszerváltás igazolja.A magyar költségvetés simán elbírja azt a pár milliárdot, amit külföldi pályázatokból és koldulásból teremtett elő a média. A Fidesz ezt is el akarta venni, a Sajtóalap viszont adni akar. Szép tőle. Csak az a kérdés, kinek és hogyan. A törvényszövegből az derül ki, hogy a Sajtóalap kiírja a pályázatait, aztán ezekről „a szakmai bizottságok döntenek”.Ebből lesz a baj. Kivédhetetlenül, törvényszerűen.Kik ülnek a szakmai bizottságokba vajon? Nyilván szakmabeliek. Nos, az újságíró-társadalom tele van nagyszerű emberekkel. Kiváló stilisztákkal, remek szerkesztőkkel, érzékeny riporterekkel, okos lányokkal és fiúkkal. Emellett ha a féltékenységgel turbinát lehetne hajtani, akkor a sajtó karbonsemleges iparág lenne.
