Fotó: Huszti István / TelexÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!A tavaszi ülésszak vége után sem maradunk parlament nélkül: a keddi rendkívüli ülésnapon a vagyonnyilatkozati rendszer szigorításáról és a kekvák megszüntetéséről szóló uniós törvénycsomagról vitáznak a képviselők. Előtte azonban még napirend előtti felszólalások lesznek, elsőként Magyar Péter beszél.A nap elején szokás szerint Magyar Péter is felszólalt, most épp Nagy Imre kivégzésének emléknapjáról, az ‘56-os hősökről. A miniszterelnök arról merengett, hogy vajon tudták-e október 23-án reggel, majd 1989. június 16-án, hogy aznap történelmet fognak írni. „Bátor, és egyben naiv ígéretet tesznek a következő generációnak arra, hogy mostantól minden más lesz. Nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük nem, vagy csak részben valósulhatott meg”, mondta. Magyar szerint ők nem akarják kisajátítani ’56 és '89 történetét, nem akarják utólag felosztani semelyik teret jobboldali vagy baloldali forradalmárokra.Fotó: Huszti István / TelexNagy Imre miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetésének napjára emlékeztek a képviselők a történelmi zászlókkal és 1 perces néma csenddel. Az ülést Forsthoffer Ágnes vezeti.A forradalom és szabadságharc vértanúit 1958. június 16-án végezték ki, újratemetésük 1989. június 16-án a rendszerváltás egyik szimbolikus eseménye volt.Magyar Péter az Új köztemető 301-es parcellájánál kezdett reggel, Nagy Imre kivégzésének emléknapján virágokat helyezett el a nemzeti emlékhelynél, valamint több '56-os hős, köztük Mansfeld Péter sírjánál.A megemlékezésen részt vett Forsthoffer Ágnes házelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint elkísérte őket Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter és Bódis Kriszta társadalompolitikai kormánybiztos.1958-ban június 16-án, 68 évvel ezelőtt hajtották végre a mártírrá vált miniszterelnök, Nagy Imre, valamint Maléter Pál honvédelmi miniszter és Gimes Miklós újságíró halálos ítéletét. Az Új köztemető 301-es parcellájában nyugszanak más mártírok is, akiket az 1956-os forradalom után, a megtorlás éveiben végeztek ki.Hétfőn ugyancsak Magyar Péter felszólalásával indult a nap, a miniszterelnök a Vitnyéd mellé tervezett menekülttábor ügyével szembesítette a Fideszt. Arról beszélt, hogy a korábbi kormányülések jegyzőkövei alapján az Orbán-kormány már a határidő előtt szerette volna alkalmazni a migrációs paktumot.Gulyás Gergely szerint ez csak arra bizonyíték, hogy ők mindent megtettek, hogy Magyarországnak ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetnie, a migrációs paktumnak ugyanis van egy olyan eleme, ami a mi korábban bezárt tranzitzónáink visszahozatalát jelentette volna.Magyar később Toroczkai László kérdésére kijelentette, hogy a kormány a jelenlegi formájában nem hajtja végre a migrációs paktumot, a Tisza Párt pedig vizsgálóbizottságot állítana fel, hogy kiderítsék, mennyi embercsempészt engedett el az előző kormány.Az interpellációk során Vitályos Eszter a rezsicsökkentésről kérdezte Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert. „Nemhogy meg kell védeni a magyar emberek életszínvonalát, hanem emelni kell” – válaszolta Kapitány. Dúró Dóra és Svéd Tamás egészségügyi államtitkár között parázs vita alakult ki a szívhangrendelet jövőjéről, a Mi Hazánk képviselője olyan csecsemők fotóit lobogtatta, akik állítása szerint a szívhangrendelet miatt születhettek meg.Az Országgyűlés később 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 6 tartózkodással megszavazta az Alaptörvény 16. módosítását, amely alapján soha többé nem lehet miniszterelnök Orbán Viktor, de Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a posztot. A módosítással megteremtették a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántásának alaptörvényi lehetőségét is.Percről percre közvetítésünket itt olvashatja, az élő műsorunkat és elemzésünket pedig itt lehet visszanézni.Magyar Péter szerint „történelmi jelentőségű törvénycsomagot” nyújtottak be azzal a 110 oldalas javaslattal, amivel a kormány teljesítené az uniós pénzek túlnyomó részét felszabadító korrupcióellenes, átláthatósági feltételeket. A miniszterelnök szerint „a magyar emberek és vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz”.A törvényjavaslat például radikálisan írja át az évtizedek óta kritizált vagyonnyilatkozati rendszert. A jövőben az Integritás Hatóság ellenőrizné a dokumentumokat, és súlyos büntetés vár arra, akit rajtakapnak, hogy valótlanságot írt bele, vagy a határidőre egyszerűen nem teljesítette a kötelezettséget. Ez alapján akár két év börtönbüntetést is kaphat, aki megpróbálja eltitkolni a vagyonát, vagy szándékosan valótlanságot ír a vagyonnyilatkozatába.Ezzel együtt megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit. Például ha visszásságot tapasztal uniós közbeszerzésnél, közbeléphet és vizsgálódhat. Ha egy korrupciós ügyben megszüntetik a nyomozást, vagy elutasítják a feljelentést, az IH bíróság előtt kezdeményezheti az eljárás folytatását.Kiterjesztik a nagyobb értékű támogatások közzétételi kötelezettségét. Eszerint többek között a kekvák, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is köteles lesz rendszeresen adatokat adni a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba. Így bárkinek hozzáférhető, programozottan, csoportosan letölthető és feldolgozható formában lennének elérhetőek. Ide fel kell majd tölteniük az ötmillió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló támogatásokat.Rendezik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét, az állami eredetű vagyon visszakerül az államhoz, helyreállítják az egyetemi autonómiát, megerősítik a szenátusok jogköreit. A javaslat „rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról”.Az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatát se könnyen söpörhetnék le az asztalról a javaslat elfogadása után, extraként pedig a közbeszerzési szabályokon is módosítanak.A törvénycsomagról részletesen itt írtunk.Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka június 15-én véget ért, de a nyáron sem maradunk parlamenti viták nélkül. A két ülésszak között rendkívüli ülésnapokat kell összehívni. Ezt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter már meg is tette: öt sürgős törvényjavaslatról fognak vitázni.A reggel 9 órakor kezdődő ülés elején megemlékeznek Nagy Imre és mártírtársainak 1989-es újratemetéséről, majd Magyar Péter kért napirend előtt szót: „Emlékezés az 56-os hőseinkre” címmel fog felszólalni. Beszédére mind a négy frakció reagálhat röviden, majd ismét ő kap lehetőséget viszontválaszra. Utána Toroczkai László (Mi Hazánk), Rétvári Bence (KDNP), Orbán Balázs (Fidesz) és Szabó Alexandra (Tisza) mondja el a napirend előtti felszólalását. Ezekre a kormány válaszolhat.A napirend elfogadása után öt törvényjavaslat vitája kezdődik meg. Az első a legfontosabb: az a 110 oldalas csomag, amit a kormány az európai uniós pénzek hazahozatala érdekében nyújtott be. Ebben többek között szigorítanák a vagyonnyilatkozati rendszert, megerősítenék az Integritás Hatóságot, és felszámolnák a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva).Napirenden szerepel még az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosítása, valamint a Magyarország és Szlovákia közötti, a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás módosítása. Az MTI összefoglalója szerint márciusban aláírt nemzetközi szerződés az új, Százhalombatta és az Ipolyság közötti szénhidrogéntermék-vezeték létesítésével függ össze.Az Országgyűlés megtárgyal két tiszás képviselői indítványt is: az egyikkel felfüggesztenék a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét már az idei tanévre. Erre azért van szükség, mert a kormány új teljesítményértékelési rendszert fog kidolgozni. A másik javaslat pedig nagyobb teret engedne annak, hogy az év végéig gyorsabban hozhasson törvényeket az Országgyűlés. Ha elfogadják, akkor félévente a jelenlegi maximum hat helyett akár tizenöt alkalommal kezdeményezhetnek sürgős tárgyalást a képviselők, a kivételes eljárás félévenkénti felső határát pedig a mostani négyről tíz alkalomra emelik. Erről itt írtunk bővebben.