Carlo Ancelotti, a brazil futballválogatott szövetségi kapitánya taktikai utasítást ad játékosainak a Marokkó elleni vb-meccs ivószünetében – Fotó: Mike Segar / ReutersÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Ahogy minden sportág, úgy a labdarúgás is fejlődik, a 2026-os, három országban rendezett világbajnokságon is mutatkozott be jó pár új szabály a globális közönségnek. Pár dolog viszont aránylag konstans, amióta foci a foci: a csapatokat 11 fő alkotja, a pálya téglalap alakú, a játékidőt pedig két, egyenként 45 perces félidő adja ki.Kivéve, hogy pont a mostani foci-vb-n egyre inkább úgy néz ki, a focit már nem félidőkre, hanem negyedekre játsszák.A világbajnokságot rendező FIFA 2025 decemberében jelentette be, hogy a 2026-os vb-n az időjárástól függetlenül az összes, tehát mind a 104 mérkőzésen lesz ivószünet. A háromperces leállásokat mindkét félidő 22. percére időzítik, és azért lesz minden meccsen kisebb leállás, hogy az egész tornát nézve minden csapat és játékos egyenlő feltételekkel vegyen részt a mérkőzéseken, ne legyen kivételezés abban, kinek jár plusz pihenő és kinek nem. Persze, ez ott, ahol fedett, légkondicionált stadionban játszanak, kevésbé indokolt, mint mondjuk a miami vagy San Franciscó-i forróságban és párában.Korábban is létezett az ivószünet, de az szigorúbb keretek közé volt szorítva: akkor lehetett az adott félidő 30. percében megállni, ha a hőmérséklet elérte a 32 Celsius-fokot.Persze fontos kitétel, hogy a labdarúgás szabályait alkotó testület, az IFAB ragaszkodik hozzá, hogy ezek nem ivó- vagy épp hűtőszünetek, hanem „hidratációs” játékmegszakítások, de a lényegen nem változtat az elnevezés.Egy kis plusz pénz soha nem ártA FIFA és a közvetítő csatornák részéről persze remek lehetőséget teremt egy ilyen, háromperces leállás, hogy plusz reklámidőre tegyenek szert. A vb meccseit Amerikában közvetítő FOX kapott is a szurkolóktól, amiért még itt is reklámoztak – a Mexikó–Dél-Afrika nyitómeccsen például kicsit le is maradtak a játékról, mert későn kapcsoltak vissza az élő adásra a reklámszünetről. A FIFA ezért végül néhány nap fontolgatás után nem büntette meg az amerikai közvetítőpartnerét. Itthon az M4 Sport a stúdióba kapcsol vissza rövid időre egyébként.Újabb dimenzió a sakkjátszmábanAz, hogy van egy ilyen fix játékmegszakítás, önmagában bele tud szólni a játék alakulásába, hiszen egy épp lendületben levő, az ellenfélre nagy nyomást helyező csapat megtorpanhat, míg az ellenfél pont, hogy fellélegezhet. Ezt láthattuk a Dél-Korea–Csehország meccsen is, ahol a csehek nagyon komoly fölényben játszottak a hidratációs szünetig, utána viszont megtorpantak.Szakmai oldalról a legérdekesebb fejlemény, amit magával hoz a 22. perces leállás, hogy viszonylag gyorsan kiderül majd, melyik edző tud a leghatékonyabban belenyúlni a játékba, mintha egy időkérése lenne.Jó pár meccsen ugyanis nincs is hőség, ami indokolná a leállást, így az edzők már jóval a félidő előtt az egész csapatot el tudják igazítani. Az ivószünetes-hidratációs leállásos megszakítás nélkül ugyanis csak egy-egy játékost tudott elkapni az edző eddig az oldalvonal mellett, hogy aztán az adja tovább a taktikai utasítást mindenkinek.Most viszont változott a helyzet. Az USA–Szenegál barátságos meccsen az volt látható, ahogy az amerikaiak szövetségi kapitánya, Mauricio Pochettino a segédedzője által tartott laptop kijelzőjére mutogatva magyaráz a játékosainak. Az egész pontosan olyan volt, mintha kézi-, kosár- vagy vízilabdás időkérés lenne. A május 31-i mérkőzés után, amit az USA 3-2-re megnyert, Pochettino arról beszélt, hogy nem biztos benne, hogy a vb alatt engedélyezett lesz-e a hasonló eligazítás.Az Athletic azóta kiderítette, hogy a jelenlegi szabályok alapján semmi probléma nincs ezzel, azt ugyanis semmi nem tiltja, hogy a szövetségi kapitány vagy a segítő elektronikai eszközt, így akár laptopot használjanak, és az ivószünetre sem vonatkozik semmiféle kitétel ilyen szempontból. Annyiban más csak a helyzet a vb-n, hogy a játékosok nem léphetik át az oldalvonalat, így nem tudják teljesen körbevenni Pochettinót és a laptopját.Laptop nem, de taktikai utasítás volt a Brazília–Marokkó meccsen, amin nem sokkal a megszakítás előtt szerzett vezetést Marokkó. Carlo Ancelottinak pont kapóra jött a 21. percben született találat után a hidratációs szünet, gyorsan, az egész csapatnak el tudta mondani a gondolatait, hat perccel később pedig már egyenlő is volt az állás. Oké, Vinícius nagy villanása legalább annyira kellett ehhez, mint Ancelotti variálása, de a leállás után egyből jobban kezdtek játszani a brazilok. „El tudsz magyarázni egy problémát a játékosoknak, taktikai utasításokat tudsz adni, ami jól jöhet” – mondta Ancelotti a mérkőzés után.Nem a brazilok az egyetlenek, akik a megszakítás után nem sokkal betaláltak. A Kanada–Bosznia-Hercegovina mérkőzésen a társházigazda percekkel az újraindulás után egyenlített a csereként beállt Cyle Larin góljával, Skócia szintén nem sokkal az ivószünet után volt eredményes Haiti ellen, de Ausztrália is hasonlóképp szerzett vezetést a törökök ellen a végül 2-0-ra megnyert mérkőzésen.Az már az eddig lejátszott 12 mérkőzés alapján is látszik, hogy a leállás inkább a hátrányban levő csapatnak kedvez, mert a szünet megfogja az épp lendületben levő csapatot. Ezért akár eddig nem létező taktikai elemként bejöhet az is, hogy egy meglepetésre vezető csapat – főleg a második félidőben – időhúzással jusson el a megszakításig, hogy ezzel is időt nyerjen a mérkőzésen.Hasonló okokból lendületszünetnek hívja a megszakítást Emma Hayes, az amerikai női fociválogatott szövetségi kapitánya, aki úgy véli, hogy a hátrányban játszó csapat az egyértelmű nyertese az ilyen leállásnak. Hozzátette, hogy néha nem is taktikai utasítások kellenek az ilyen szünetekben, elég, ha kicsit isznak a játékosok és meg lehet őket nyugtatni.A vb további részében, főleg az egyenes kieséses szakaszban kulcsfontosságú lehet, ha egy edző gyorsan, 22 perc után érdemi változtatásokkal tud belenyúlni csapata játékába, és nem csak a félidőben tud alakítani az eredetileg felvázolt stratégián.