Idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját a szovátai Medve-tó, Erdély egyik legismertebb és legkülönlegesebb természeti látványossága. A Sóvidék szívében fekvő tó 1875-ben, egy földcsuszamlás következtében jött létre, és egyedi tulajdonságainak köszönhetően rövid idő alatt nemzetközi hírnévre tett szert, azonban most komoly változások zajlanak benne, melynek feltárásán magyar kutatók is dolgoznak, írja a veol.hu.
A tó, amely elraktározza a nap melegét
A Medve-tó különlegessége heliotermikus működésében rejlik. Ez azt jelenti, hogy vize rendkívül hatékonyan képes elnyelni és megtartani a napenergiát. A jelenség hátterében a tó sajátos rétegződése áll: legalul rendkívül tömény sós víz található, fölötte egy közepesen sós átmeneti réteg, a felszínen pedig egy vékony édesvízréteg helyezkedik el.
Ez a felső, édesvizes réteg szinte üvegházként működik. Átengedi a napsugarakat, ugyanakkor megakadályozza, hogy a mélyebb, felmelegedett vízrétegek gyorsan lehűljenek. Ennek köszönhetően a tó mélyebb részein korábban akár 60–70 Celsius-fokos hőmérsékletet is mérhettek.
Az elmúlt évtizedekben azonban jelentős változások indultak el. Ma a mélyebb vízrétegek már jellemzően csak körülbelül 40 Celsius-fokig melegszenek fel. A folyamat hátterében több tényező is áll: a tóba folyamatosan édesvizet szállít egy beömlő patak, amely hígítja a sós vizet, emellett tápanyagokat, köztük nitrogént és foszfort is juttat a rendszerbe.
