A felmelegedésre most megint rátesz egy lapáttal a csendes-óceáni eredetű El Niño jelenség, de Magyarországon nem elsősorban erre kell figyelni. Idehaza enélkül is komoly változásokra van szükség, például a mezőgazdaságban vagy a várostervezésben.
Málna helyett teremjen a magyar földön kivi, netán ribizli helyett banán? Ma ez még szokatlan – magyar narancsról pedig egyelőre tényleg nincs szó –, de az idei meleg és a 2027-ben várhatóan még forróbb nyár előtt időszerű felidézni a Másfélfok portál novemberi cikkét. Koczóh Levente András klímapolitikai szakértő ezt írta: „A szárazabb területeken megfontolandó az új éghajlati viszonyoknak megfelelőbb, szárazságtűrő termények termesztése, mint például a gabonafélék közül a cirok. A hazai időjárás már kevésbé kedvez a bogyós gyümölcsöknek (szeder, málna, ribizli), de már elkezdődött olyan, hazánkban eddig szokatlan gyümölcsök termesztése, mint a füge vagy a kivi, sőt a Balaton déli partján a banántermesztésre is van sikeres példa.”A megállapítás nem az idei vagy a következő nyárral függ össze, hanem az általános klímaváltozással. A vakációzni készülőknek azonban érdemes tudniuk arról, hogy idén ősztől tél végéig világszerte szokatlanul erős lesz a Csendes-óceánhoz kapcsolódó időjárási jelenség, az El Niño hatása (lásd Aligha szél nem lesz című írásunkat). https://hvg.hu/tudomany/20260313_el-nino-eghajlat-extrem-idojaras-aszaly-aradas-esozesDe mennyire érinti ez Magyarországot? „A válasz nem egyértelmű. Európa, és különösen Magyarország már nagyon távol esik a trópusi Csendes-óceántól, ezért az El Niño hatása csak különböző távkapcsolati rendszereken keresztül juthat el térségünkbe” – írta szintén a Másfélfokon Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus (mindketten az ELTE meteorológiai tanszékének munkatársai). Elemzésük szerint a gyenge hatások közül a leginkább érzékelhető az lehet, hogy idén télen, az El Niño csúcsával egy időben, több lehet nálunk a csapadék, illetve enyhébb lehet a hőmérséklet.
