„Szentpétervár városa ellen ez volt a legnagyobb támadás a háború alatt” – mondta a Telexnek a június 3-i és 6-i ukrán dróntámadásokról Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető kutatója. Az időzítés nem lehetett véletlen, pont az orosz Davosként is emlegetett szentpétervári gazdasági fórum kezdete előtti éjjel és a befejezésekor lőtték a várost az ukránok.Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta az első támadásról, hogy 60 ukrán drón mért csapást többek közt egy olajterminálra. Többen megsebesültek, de senki sem halt meg az orosz közlések szerint. Három nappal később még nagyobb, 140 drónos támadás indult Szentpétervár ellen. Mindkét alkalommal találtak el olajlétesítményt, ezért sűrű fekete füst terjengett a város felett. A Szentpétervár előtti szigeten fekvő Kronstadt egy szárazdokkjában a Bojkij korvettet rongálták meg az ukránok. „Nagy és látványos támadás volt, szimbolikus időpontban, Vlagyimir Putyin szülővárosa ellen” – mondta a légi offenzíváról Rácz.A magasba szálló füstről készült képek elhomályosították a gazdasági fórumot is, aminek házigazdája az orosz elnök volt. Ez a rendezvény jelzi, mennyi maradt Oroszország nemzetközi kapcsolataiból. A külpolitikai fókuszú Valdaj Klub mellett a szentpétervári a másik fontos fórum, ami még megmaradt. „Pontosan időzített, szimbolikus és stratégiai szempontból is jelentős” volt ezért a támadás. Szentpétervár nem készült erre, sok kritika érte a városvezetést, mert nem voltak időben nyitva az óvóhelyek.Szentpétervár Oroszország második legnagyobb városa, mégsem sikerül megvédeni, ez a tanulság Rácz András szerint. Az égen egy napon át ott maradt a sűrű fekete füst, ez PR-szempontból sem előnyös az orosz vezetésnek.Ez is alátámasztotta, hogy az orosz nagyvárosok teljesen felkészületlenek a kiterjedt légicsapásokkal szemben. A nagy hatótávolságú drónok néhány 10 kilogramm robbanótöltetet hordoznak, nem tudnak olyan pusztítást végezni, mint az orosz robotrepülők Ukrajnában.Az olajlétesítmények viszont nagyon érzékeny célpontok a szakértő szerint. A drónokat emellett hatalmas rajokban lehet indítani, jellemző adat, hogy a május 17-i Moszkva elleni nagy támadás az orosz történelemben a legnagyobb volt a város ellen. Akkor több drón volt a Moszkva feletti égen, mint náci repülő a legnagyobb világháborús légitámadásokkor.Légi offenzíva az olaj és a Krím ellenAz ukránok elérhetnék a tatárföldi és a csecsenföldi olajkitermelő létesítményeket is, de Rácz szerint könnyebb célpont egy olajtároló, mert egyszerűen több olaj van egy helyen. A földből kinyert nyersolaj ráadásul nem ég annyira, mint a finomított. „Ukrajna képes fenntartani a nyomást az orosz olajipar ellen”, ezért a javítások ellenére is 20-22 százalékkal csökkent egy év alatt az orosz finomítókapacitás. Közép- és hosszú távon ennek hatása összeadódik majd, egyre nehezebb lesz az egymásra rakódó károkat az eredeti színvonalon kijavítani.„A másik trend elsősorban a Krím üzemanyag-ellátása elleni támadássorozat” – mondta Rácz. A krími hídon nem igazán zajlik már üzemanyag- és hadianyag-szállítás. „Idén kora tavaszig alapvetően vasúton szállították az olajat”, vonatok szállítására alkalmas tengeri kompokon. Ezek közül az ukránok kettőt súlyosan, egyet könnyebben megrongáltak, jelenleg nincs bevethető vasúti komp.Drónellens hálót feszítenek egy közlekedési csomópont fölé az ukrajnai Herszonban 2026. június 3-án – Fotó: Dmytro Smolienko / Ukrinform / NurPhoto / AFPCsak közúton lehet szállítani, az Azovi-tenger északi partvidékén, a Melitopol-Csonhar közötti főúton. Ezt az utat az ukránok elvágták, szisztematikusan vadásznak üzemanyag-szállító és katonai járművekre. Rácz tudomása szerint több mint ezer elpusztított teherautóról van bizonyító erejű felvétel, de a teljes szám ennél magasabb lehet, és sok esetben a sofőr sem éli túl a támadást. Május harmadik hetétől jegyre adják az üzemanyagot a Krímen, június 1. óta pedig sok kúton nincs is üzemanyag. A Krím fő bevételi forrása a turizmus, de „ennek a szezonnak már lőttek”, ugyanis nem tudnak közlekedni a taxik, magánautók a megszállt félszigeten.„Oroszországnak egyelőre nincs hatékony megoldása a közepes hatótávolságú ukrán dróncsapásokra”– mondta Rácz. Várhatóan le fogják másolni az ukrán gyakorlatot, hogy drónfogó hálót feszítenek ki az utak fölé, főleg az azovi sztrádán, de ez sok idő. „Óriási mennyiségű teherautót és sofőrt vesztettek már”, ez a zaporizzsjai frontszakaszon már a katonai erőknél is gondot okoz.Két-három olyan átrakópont van Délkelet-Ukrajnában, ahol vasútról teherautóra rakodják át a felszerelést, üzemanyagot, ezek a pontok az ukrán drónok hatótávolságán belül vannak. Az orosz katonai logisztika hagyományosan vasútalapú, de a közvetlen szállításokhoz elengedhetetlen az átrakodás teherkocsikra. A drónveszély miatt a legutolsó vasúti átrakót hátrébb kell vonni majd 100-200 kilométerrel, ez viszont túlfeszíti a szűkös teherautó-állományt. Ezzel területeket fognak veszíteni az oroszok a zaporizzsjai fronton, nagy offenzívát pláne nem tudnak majd kezdeni logisztikai okból.Kivédhetetlen orosz támadások„Mindenki ki van merülve”, ugyanis sok ukrán városban minden éjjel légiriadó van, mondta az Ukrajnában rendszeresen végrehajtott orosz légicsapásokról. Most nyár van, nincs hideg, nem fagynak meg a lakásaikban az emberek. Ivóvízellátási problémák lehetnek, de ez megoldhatóbb. Mindezek ellenére Rácz szerint „a lakosság moráljában nem mérhető, hogy érdemi törés lenne”.Az is számít ebben, hogy az ukrán erők április-májusban több területet szereztek vissza, mint amennyit ugyanekkor Oroszország elfoglalt, bár néhány tucat négyzetkilométerről van szó. Középtávon kulcsfontosságú Rácz szerint, hogy az energetikai infrastruktúrát össze tudják rakni, mielőtt beköszönt az ősz és a fűtési szezon.„Nincs nagyon messze a tél, négy hónap és fűteni kell”, ezért már zajlik a felkészülés a télre. Ha meteorológiai értelemben kemény tél lesz, sokkal nehezebb lesz átvészelni azt szerinte.Oroszország fokozatosan pörgeti fel a dróngyártást, már nemcsak a légcsavaros Gerany-1 és 2 van hadrendben, hanem sugárhajtású típusok is léteznek, amik 6-700 km/órás sebességgel suhannak. A csöves légvédelmi rendszerek és elfogó drónok nem túl hatásosak ezek ellen. Ha a sugárhajtású drón nagy számban elterjed, az komoly nehézségeket fog okozni az ukránoknak.Oroszország pedig egyértelműen növeli a dróntámadásai számát és intenzitását, miközben évi 60-70 ezer Geranyt gyártanak. Bár az ukrán légvédelem a Gerany drónok ellen 90 százalék feletti eredményességgel működik, ha egy 500 drónos támadásnál 50 darab átjut a légvédelmen, az is elég nagy pusztítást tud okozni Rácz szerint.Kedvezőtlen fejlemény Ukrajnának, hogy egyre több változatot valós időben irányítanak, ezek a drónok nem előre programozott úton mennek. „Cirkáló lőszerként is tudnak viselkedni, ez elég aggasztó” – elemezte Rácz a helyzetet. A ballisztikus rakéták az igazán veszélyesek: az Iszkanderből és alváltozataiból 60-70 darabot gyártanak havonta. A régi Sz-300-as légvédelmi rakétákat is használják az oroszok föld-föld üzemmódban. Ezeket eleve a kettős felhasználásra fejlesztették, nem pontosak, de bevethetőek. Mostanra az a protokoll alakult ki, hogy a különböző fajtákat egyszerre lövik ki, a két ballisztikus típusból nem képes a légvédelem szétválogatni, melyik a veszélyesebb.Az oroszok túlterhelik az ukrán légvédelmet, és az ukránoknak értékes Patriot- és más elfogó rakétákat kéne kilőni, amikből kevés van nekik.Ha összeadjuk az Iszkandereket és Sz-300-okat, akkor havi 100-120 darabosra jön ki a gyártás Rácz szerint. Az oroszok tíznaponta lőnek ki nagyjából 40-et. Ezért érezzük, hogy egyre pusztítóbbak a csapások. Az észak-koreai szállítások (KN-23 és KN-24-es ballisztikus rakéták) is hozzájönnek ehhez, ezen összmennyiség ellen szinte védtelen Ukrajna. Patriotból kevés van, a német Iris-T-k is alkalmasak az elfogásra, de azoknak kisebb a hatótávuk. A növekvő számú ballisztikus rakéta jelenti a fő veszélyt, és arra nincs mód, hogy az orosz rakétagyártást érdemben csökkenteni lehessen.Orosz Sz-300-asok egy gyakorlaton – Fotó: Sputnik / AFPAz oroszok állításuk szerint már döntéshozatali központokat is lőnek Kijevben és más nagyvárosokban. Rácz szerint Oroszország mindig fenyegetőzik ezzel. Tavaly szeptemberben az ukrán kormány épületébe csapódott rakéta, ezt még bemutatták az ukránok a médiában, de azóta már nem teszik.Rácz szerint azért tudunk nagyon keveset az ilyen jellegű támadásokról, mert az ukrán állam csak azokról a találatokról ad ki információt, amikor polgári célpontot ért találat. Az eltalált katonai célpontokról nincs információ, erről pontos képet adni lehetetlen. Legutóbb a kijevi kormányzati negyedet is eltalálták pletykák szerint, de ez nem lett megerősítve.A galaci drónAz egész világon hír volt, hogy Romániában egy módosított Gerany-2 drón csapódott egy lakóház tetejébe május 29-én. Rácz szerint óriási szerencse, hogy épp a tetőbe fúródott, mert itt történt a robbanás, aminek az energiája felfelé hatott. „Ha a drón 2-3 méterrel lejjebb megy, akkor berepül a nappali ablakán, a töltet a ház belsejében detonál”, ezért több halott lett volna, bár az épület állékonyságát nem veszélyeztette a robbanás.A Geranyok viszonylag lassúak, könnyűek, kicsi az átütőerejük. A hordozott robbanótöltetük változó, a Galacban becsapódott drón a szokásos félmázsás töltetnél könnyebb, 30 kilogrammos robbanófejet hordozott. Ezekben jellemzően nincs késleltetett gyújtó, hanem a becsapódáskor robban az eszköz. „Ha lakást talált volna el, a lakás megsemmisül, a szomszédos lakások súlyosan károsodnak, de maga az épület minden bizonnyal állva maradt volna” – mondta. A robotrepülők és ballisztikus rakéták viszont már össze tudnának omlasztani egy házat a sokkal nagyobb sebességük és az általuk hordozott, sokkal nagyobb töltet miatt. Az Iszkander típusú ballisztikus rakéták körülbelül 450-500 kilogrammos töltetet hordoznak.Az orosz közvélemény nem különösebben foglalkozott a galaci esettel. Az orosz narratíva szerint az ukrán légvédelem megzavarhatta a drónt, azért találhatott be a házba – mondta Rácz András. NATO-szempontból aggasztó, hogy a légvédelem nem tudott mit kezdeni a drónnal. Galac nagyon közel van az ukrán határhoz, és a légvédelemnek nem szabad átlőni az ukrán légtérbe. Rácz szerint túl kicsi volt az elfogási időablak. „Békeidőben nem lehet csak úgy lövöldözni”, az eltalált drón leeshet valahol lakott területen is. A tavaly szeptemberi lengyel incidenst idézte fel a szakértő: ekkor egy lakóház tetejét vitte le egy vadászgépről indított elfogórakéta.„Nem triviális feladvány lakott területek fölött békeidőben úgy elfogni egy drónt, hogy az elfogás ne okozzon nagyobb kárt, mint a drón”.Rácz szerint az ukránok régóta kérik, hogy legalább a határ menti részeken segítsenek a szomszédaik a légvédelemben. A szakértő úgy véli, előbb-utóbb el fogunk jutni ide, de ez még politikai vita tárgya.A kútba esett Zelenszkij–Putyin-találkozó„Fontos látni, hogy Ukrajnának létfontosságú lenne, hogy minél hamarabb be lehessen fejezni a háborút” – mondta a szakértő. Az ukrán politika legalább tavaly nyár óta nem az 1991-es határokhoz való visszatérésről beszél, hanem a front befagyasztásáról. Sosem ismernék el a területi veszteséget, ám de facto Ukrajna kész ideiglenesen lemondani a keleti területei feletti ellenőrzésről, sőt ugyanez a helyzet a Krímmel.A június 4-i Zelenszkij-levél mögött részben ott volt a komoly próbálkozás szándéka is, mondta az ukrán elnök Putyinnak címzett tárgyalási javaslatáról. „Jelenleg nincs olyan komolyan vehető calculus, sem orosz, sem ukrán oldalon, ami azzal számol, hogy Oroszország ezt a háborút az eredeti céljai mentén meg tudná nyerni”.Egyelőre nem tudni, tényleg trendforduló-e, ami az ukrán dróntámadásokkal zajlik, nem tudjuk, mennyire tartós ez a fölény. Ha jönne egy új orosz innováció, lehet, hogy Oroszország javára fordulna vissza az inga.Rövid távon Ukrajna fölénye növekszik drónok tekintetében, ez látszik.Teljesen indokolt volt a diplomáciai próbálkozásként és kommunikációs manőverként is felfogható levél, amiben Zelenszkij azt írta, találkozhatnának Putyinnal, bár nem Oroszországban. A hosszú levélben volt pár nyílt üzenet is. Az ukrán államfő leírta, hogy 2:1-hez közelít az orosz haderő halott-sebesült aránya. A pokrovszki fronton például annyira erős a dróntevékenység, hogy 3-ból 2 orosz sebesült meghal. Az oroszok végül is nemet mondtak a találkozóra, de „erről a részről hallgattak”.Ukrán részről az ideális forgatókönyv az lett volna, ha Putyin elfogadja a javaslatot. A nemre is fel voltak készülve, Zelenszkij egyből kiadta a parancsot, hogy fokozzák a dróncsapásokat, június 6-án meg is történt a cikk elején elemzett támadás Szentpétervár ellen.Európa helyet könyökölne a tárgyalóasztalnálTeljesen reális, hogy Európa helyet követel az ukrán rendezés tárgyalásaiban Rácz szerint, hisz az ukrán fegyverek elsöprő többségét – a Nagy-Britanniát és Norvégiát is magában foglaló – Európa és Kanada fizeti. Katonai és pénzügyi értelemben is az európaiak a fő finanszírozók, indokolt a részvételük a rendezésben. Az oroszok egyelőre nem hajlandóak ezt elfogadni, „de nincs ez kőbe vésve”. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy nem Oroszország fogja meghatározni, ki ül az asztal másik oldalán.Zelenszkij ukrán elnök, európai vezetők és a NATO főtitkára tárgyal Donald Trumppal Washingtonban 2025. augusztus 18-án az orosz offenzíva befejezésének lehetőségeiről – Fotó: Andrew Caballero-Reynolds / AFPPutyin a tavaly nyári anchorage-i megbeszélés mentén lenne hajlandó gondolkodni a rendezésben, de ez nem kötelezi Európát semmire. Európa az újjáépítésben is fontos szerepet játszik majd, Rácz szerint ezért furcsa lenne, ha az európaiak nem lennének ott az asztalnál a rendezéskor. Lehet, hogy ez nem uniós, hanem állami szinten fog megtörténni: a szakértő felidézte, hogy a 2014-22 közötti ukrajnai konfliktust befagyasztó minszki tárgyalásokon sem az EU volt jelen, hanem a németek és a franciák.Vége lehet valaha?A Telex Névérték mellékletében június 9-én megjelent Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójának elemzése, miszerint egyes jelekből arra lehet következtetni, hogy a végéhez közeledik az ukrajnai háború. Rácz András jelezte, a leírással egyetért, de a végkövetkeztetéssel nem. Ugyanis amit a cikk vázolt, az csupán egy szcenárió. „A másik, hogy Oroszország eszkalál”, akár újabb részleges mozgósítással egy „kerül-amibe-kerül eszkaláció jöhet”.Az oroszok egyre intenzívebben használnak „nukleáris kardcsörtetést”. A harctéri fiaskók és nukleáris üzengetés között pedig egyre fokozottabb a kapcsolat. Nem feltétlenül azért eszkalálnak, mert rendesen végiggondolják, hanem sajnos számolni kell a hiba lehetőségével is – mondta Rácz. Ott van, hogy ha Putyin egyszer rosszul számol – ahogy az Ukrajna elleni támadás maga is elkalkulálás, hiba volt. „Az irracionális viselkedés a központosított diktatúrákra inkább jellemző, mint a demokráciákra”, ezért benne van a pakliban, hogy Ukrajna ellen tömegpusztító fegyvert is bevetnek, vagy a Nyugat ellen intéznek provokációt. Az is létező forgatókönyv, hogy „beleállnak a háborúba”, és remélik, hogy eszkalációval meg tudják törni a Nyugatot, tehát képesek kivonni a nyugati országokat Ukrajna támogatásából, és így legyőzik Ukrajnát.A fronton mindenesetre nem teljesít fényesen az orosz hadsereg. Rácz András szerint nem teljesen állásháború zajlik, picit mozog a front. Kosztyantyinivkában az oroszok a városban harcolnak, de még nem foglalták el. Délen lassú ukrán térnyerés van, itt nincsenek orosz erődök, ezért egy fokkal könnyebb az előrenyomulásuk. A harkivi és a szumi front nagyjából stabil.„Iszonyatosak a veszteségek az orosz oldalon, elég magasak a veszteségek ukrán oldalon”, az ukrán fölény pedig lassan érvényesül a drónokkal – jellemezte a helyzetet Rácz.Szerinte az oroszok fenn tudják tartani a támadásokat, az orosz siklóbombákra ugyanis nincs ukrán válasz. Nem mindig tüzérséggel rombolják az ukrán pozíciókat, hanem repülőkről indított siklóbombákat dobnak az állásokra, majd utánuk küldik a gyalogságot az állások megtisztítására. Ezek ellen nincs hatékony megoldás, az orosz bombázókat kellene lelőni. Ha Svédország elkezdi szállítani a Gripeneket – zajlik a pilóták kiképzése –, és ha ezekre lesz nagyobb lőtávolságú rakéta, le lehet lőni az orosz bombázókat, és legalább egy veszély elhárul abból a rengetegből, amit Oroszország jelent Ukrajnára. De egyelőre még nem tartunk itt.