„Valójában három kérdés foglalkoztatja az önkormányzat szférát: milyen mértékben csökkentik a polgármesteri fizetéseket? Lesz-e cikluskorlátozás (és amennyiben igen, visszamenőleges hatályú lesz-e)? És lesz-e előrehozott választás?” – mondta Csőzik László, Érd polgármestere a Republikon által önkormányzati témában szervezett konferencián kedden a Dugattyúsban.Az első panelbeszélgetés a fővárosra koncentrált, ahol a résztvevők között élénk vita alakult ki a szolidaritási hozzájárulás hasznosulásával és felhasználásával kapcsolatban, Karácsony Gergely pedig újra belengette Budapest csődjét: https://hvg.hu/itthon/20260609_budapest-fovaros-onkormanyzat-kerulet-polgarmester-karacsony-gergely-niedermuller-peter-baranyi-krisztina-borocz-laszlo-republikon-konferenciaA második beszélgetésen az érdi polgármester mellett részt vett Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Heringes Anita, Paks polgármestere és Eszes Béla, Jánoshida polgármestere. Bár az első kérdés az volt, ki mit vár az új kormánytól, Csőzik – miután a többiek jellemzően arról beszéltek, hogy jelenleg még várakoznak arra, hogy lássák, mi az új irány – bedobta a cikk elején szereplő kérdéseket.Hamar kiderült, hogy társai nem értenek vele egyet, a székesfehérvári polgármester egyből leszögezte, hogy bár ezek fontos kérdések, valójában az önkormányzatiság szempontjából lényegtelenek. Helyette inkább a feladatmegosztásról, finanszírozásról, az állami adók és a szolidaritási hozzájárulás jövőjéről kéne beszélni – vélte –, feloldani például azt a helyzetet, hogy az önkormányzatok lényegében csak a helyi iparűzésiadó-bevételre támaszkodhatnak.De röviden azért reagált az érdi városvezető által felvetett kérdésekre. Mint mondta, az előrehozott választás tervét Magyar Péter neki kétszer is cáfolta, és ő hisz a miniszterelnöknek. A cikluskorlátozás mélyen antidemokratikus a polgármesterek esetében – mondta, hozzátéve, hogy akkor hol húzzuk meg a határt. „A bölcsődei vagy az óvodai igazgatói ciklusokat is korlátoznánk? Szerintem bízzuk ezt a polgárokra” – fogalmazott.HVG / Fazekas IstvánA fizetésekről elmondta, gyakran előkerül, hogy a 2024-es szintre kéne visszatérni, de mivel 2018 és 2024 között nem nőttek a polgármesteri fizetések, ezért ez valójában azt jelentené, hogy a 2018-as szintet állítanák vissza. Itt bekapcsolódott a paksi polgármester is, aki hangsúlyozta, minden egyes döntésével 30 milliárd forintért vállal büntetőjogi felelősséget, ha a 2018-as polgármesteri fizetést kapna, akkor azokkal az ügyintézőkkel lenne azonos a fizetése, akinek a döntéseiért szintén övé a felelősség.A jánoshidai polgármester úgy vélte, végre dolgozni kéne – ha már mindenki abban reménykedik, hogy lehullottak az önkormányzatokat visszatartó béklyók – mintsem előrehozott választást tartani, mert a kampány a munka ellensége. A bérek csökkentését ő is méltatlannak érezné.A nagypolitikai vitát követően a beszélgetés áttért az állam és az önkormányzat feladat megosztására. Csőzik például külön kiemelte, hogy az építési engedélyek kiadásának, illetve az építéshatósági jogköröket is vissza kéne adni a településeknek, valamint ő az iskolákat is visszavenné.Állításaival egyetértett Cser-Palkovics is, ugyanakkor ő hangsúlyozta: az iskolai rendszer finanszírozása már régóta problémákkal küzd, így az önkormányzati adósságok felhalmozódásában is jelentős szerepet játszott, hogy az iskolák az önkormányzatoknál voltak. A helyzet szerinte mindenképpen rendezést igényel, azonban figyelni kell, hogy ne keletkezzen működési hiány és adósság.Természetesen szóba került a források kérdése is, abban a fővárosihoz hasonlóan a vidéki polgármesterek közt is egyetértés volt, hogy ha nem is teljes egészében, de bizonyos adókat – az szja és a gépjárműadó volt a két leggyakoribb példa – legalább részben az önkormányzatoknál kéne tartani. Felmerült az is, hogy a kisebb önkormányzatok mennyire képesek például iskolát fenntartani, de Jánoshida polgármestere emlékeztette a jelenlévőket: nem kell újra feltalálni a kereket, ők anno kistérségi társulásban a környező pár településsel kiválóan tudtak iskolát, óvodát fenntartani.Ennek az együttműködési formának a lehetősége később is többször előkerült, a három nagyobb város polgármestere is beszélt arról, nem szabadna szigorúan csak városokban gondolkodni, ma már leginkább kisebb-nagyobb agglomerációkról beszélhetünk, és ha jó a közlekedés, meg az együttműködés a települések között, akkor bőven elég, ha az egyik településen van kórház, a másikon uszoda.A jelenlegi közigazgatási rendszert szintén megkérdőjelezték a jelenlévők, Cser-Palkovicsot leszámítva (aki megyei jogú város vezetőjeként nem akart nyilatkozni a témában) a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a megyei közgyűlések a jelenlegi formájukban nem jól működnek. A megye ma üres, keresi a helyét, konkrétan politikustemető – fogalmazott például Csőzik.HVG / Fazekas IstvánA regionális együttműködéseknek pedig a forráselosztást is meg kéne határozni, hiszen sokkal jobban jár mindenki, ha egy jól működő paksi kórház látja el a kalocsaiakat is, mintsem ha két, kevésbé magas színvonalú intézmény működik a térségben, vélte például Heringes, akinek a meglátásával a többiek is egyetértettek.Arra nem érkezett egyértelmű javaslat, hogy a megyék számát kéne csökkenteni vagy felváltani őket nagyobb régiókra, a pénzek elosztása kapcsán felmerült, hogy jobb lenne, ha azokról az érintett községek maguk dönthetnének bizonyos esetekben – például a szolidaritási hozzájárulás újraosztásánál egy adott térségben. A paksi polgármester például úgy fogalmazott, lehet, hogy a kistelepülés vezetése is úgy dönt, hogy új traktor vagy járda helyett legyen jobb ellátás a közeli nagyváros kórházában.Zárókérdésként itt is azt kapták a városvezetők, hogy a nemrég felszabadult uniós forrásoktól milyen fejlesztések megvalósulását várják. Cser-Palkovics arról beszélt, náluk a jelentős projektek már haladnak, ezeknek az állam korábban vállalta az előfinanszírozását, így a források hazahozásával kvázi extra pénz keletkezhet a központi költségvetésben. De ezen felül egy intermodális tömegközlekedési csomópont, illetve a Budapest-Balaton kerékpárút székesfehérvári szakaszának elkészülésének örülne, mind a két projekthez vannak tervek, már csak a pénz hiányzik.Szintén előfinanszírozással fejlesztett az utóbbi időben Paks, igaz, itt nem az állam, hanem a város állta a számlát. „Remélem ezeket kifieztik, mert erre hatmilliárd forintunk elment” fogalmazott a polgármester. Ha kívánni lehetne, akkor ő a közmű és az úthálózatot rakná rendben a hazánkra szabaduló pénzből.A jánoshidai polgármester is az infrastruktúrát emelte ki, szerinte az elmúlt években kiváló büntetési lehetőség volt az a választókerületben, hogy a település nem kap támogatást, így számos útfejlesztés maradt el az elmúlt években.Csőzik pedig arról beszélt, Érden – bár már közel nyolcvanezren laknak – csak minden második utca van leaszfaltozva, sokszor hiányzik az alapinfrastruktúra, járda csak mutatóban van, a közműhálózatot lényegében az egész város alatt cserélni kéne, így teendő van bőven.Nyitókép: HVG / Fazekas István