Még 2024. április 30-án alkotta meg az akkori agrárminiszter a „Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről” szóló rendeletet, amit egy tavaly szeptemberi posztjában dísznövényadóként emlegetett Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Bár maga a befizetendő összeg jogilag nem adó, hanem „marketing és innovációs hozzájárulás” volt, nehezen lehetett vitatkozni azzal, hogy – Ruszin szavaival élve – „ostoba kormányzati döntés” volt.
Kövér László feje előbukkan egy dísznövényből (Fotó: Pogár Demeter / MTI)
Nagyjából 50 000 adózónak kellett ugyanis évi 8 millió árbevétel alatt 5000 forint (illetve ha a cégnek telephelye is van, akkor még telephelyenként 5000 forint), míg afölött 10 000 forint ilyen hozzájárulást fizetni. Vagyis kevesebbet, mint amennyit például egy-egy virágvásárláskor a boltban hagy az ember. A hozzájárulás megfizetésére kötelezett szervezeteknek – ezek köre igen széles volt, nemcsak a növénykölcsönzőknek, kül- vagy belterületi díszítéssel foglalkozó vállalkozóknak, tájépítészeknek, kertészeknek, parképítőknek kellett fizetniük, hanem például a sportpályáknak és a temetőknek is – több papírmunkát jelentett, mint tényleges költséget.
