Nemcsak a Fidesz súlyos hibája volt, hogy 2021-ben kilépett az Európai Néppártból, hanem az ország szempontjából is stratégiai tévedés volt – jelentette ki kedden Navracsics Tibor a Connect Europe rendezvényén. A volt miniszter és európai bizottsági biztos az uniós testület másik két volt tagjával, Andor Lászlóval és Balázs Péterrel vitázott az Európai Unió kihívásairól.A kormánypártok „nagyon komoly hangsúlyváltást hajtottak végre” 2015-ben – emlékeztetett Navracsics a Szijjártó Péter külügyminiszteri kinevezése körüli folyamatra. (Ennek az EU-politikai, személyi változásokból is látszó részéről annak idején többek között az EUrológus is írt.) A „keleti nyitást” nem tartotta problémásnak, „a problémát az jelentette, hogy ez nyugati zárást jelentett sajnos sok esetben”. A 2019-es visszatérésétől „egészen egyszerűen nem voltam olyan pozícióban, hogy az Európa-politikát befolyásolhassam”. Emlékeztették rá, hogy a Fidesz 2021-es néppárti távozása után aktiválta a tagságát a továbbra is néppárti KDNP-ben, szerinte „továbbra is vissza kellene menni”. (A kisebbik ex-kormánypárt 2024-ben távozott a jobbközép európai parlamenti frakcióból és európai pártcsaládból, amikor előbbihez a mandátumát mégis felvevő Magyar Péter is csatlakozott a Tisza Párt képviselőivel együtt.)Szerinte gyakorlatilag nem volt kommunikáció az Európai Bizottsággal, amikorra megkapta a feladatot 2022 júniusában, hogy kitárgyalja a megállapodásokat az EU-pénzekről. 2022 vége körül aláírták a megállapodást a rendes uniós költségvetés forrásairól, és elfogadták az azon felüli helyreállítási alap elköltésére beadott magyar tervet – egy összetett feltételrendszerrel, amely részben blokkolta a pénzeket. Navracsics az egyik, vagyonnyilatkozatokról szóló feltételnél elismerte: „mi nem teljesítettük”, hogy az Állami Számvevőszék vagy az Integritás Hatóság ellenőrizhesse a bevallásokat. „Most ez talán sokadlagos, hogy milyen indokra hivatkozva”, de „nem aktuálpolitikai indokai voltak, hanem a parlamentarizmushoz kötődő érvek”. Nem akarták, hogy a képviselők felett ne parlamenti szerv, a mentelmi bizottság „ítélkezhessen”, és helyette „megnyissuk a lehetőséget külső beavatkozás” előtt. (Bóka János volt EU-ügyi miniszter nemrég összesen öt olyan feltételről beszélt, ahol „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, ezekről bővebben itt írtunk.)Az új kormány uniós pénzekről kötött múlt heti megállapodásáról úgy látta, egyelőre 2023 januárjához képest csak annyi a gyakorlati változás, hogy megnyílik az Erasmus, ez egy gesztus, a többi attól függ, mit teljesít a kormány idén nyáron.Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos jó hírnek tartotta a megállapodást az egész országnak, mert óriási pénzek fognak érkezni. Úgy érezte magát, mint egy gyógyszerkísérlet végén. A feltételesség hat: maga a páciens ugyan beteg akar maradni, de „ráomlik a rendszer”, és látványossá válik a terjedő korrupució. A pénzek viszont nem automatikusan jönnek, hanem projektekre jön, „néhány hét alatt kell teljesíteni, amit a kormányzat bűnös módon évekig eltolt magától”, hogy ne nézzék meg közelebbről a rendszert.Andor László volt uniós biztos azt vetette fel, miért nem inkább „szavazati jog felfüggesztését” használták, „amikor ez felmerült”. Az Európai Parlament 2018-ben kezdeményezte a „hetes cikkes” eljárást a magyar kormány ellen, amelynek egy későbbi ágában felmerülhetne a büntetés, köztük például az uniós Tanácsban a szavazati jog felfüggesztése, de az első lépés óta nem haladnak se előre, se hátra. Andor szerint ez „kicsit olyan sztori, mint amikor a rendőr a túszra lő”, mert a módszer gazdasági károkat okoz. Szerinte el kell gondolkodni azon, hogy ezt másképp kell-e alkalmazni vagy más eszközökhöz nyúlni.