Az elmúlt 16 évben családvédelembe és gyermekvédelembe csomagolták a jogegyenlőséget csorbító törvényeket, és fokozatosan korlátozták az LMBTQ-emberek láthatóságát, míg Orbán úgy csinált, mintha védelmezné a melegek jogait. Szekeres Zsolttal, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjével vettük végig a folyamatot. „Ma az állam nemcsak garantálja, hanem aktívan védelmezi is a homoszexuálisok jogait, hiszen az egyéni szabadság a legfőbb érték" – ezt Orbán Viktor nyilatkozta Magyarországról 2021 júniusában, majd ezt a kommunista időkkel állította szembe, amikor állítása szerint üldözték a homoszexuális embereket. Hozzátette: „Soha többé nem szabad korlátozni azt a szabadságot, amelyért 1989-ben mi magunk megharcoltunk”.2021 júniusában már túl voltunk számos olyan törvénymódosításon, amelyek az LMBTQ-közösség jogainak csorbításához vezettek. Szintén 2021-ben fogadta el a parlament a gyermekvédelminek nevezett törvényt, amely megtiltotta a szexuális és nemi kisebbségek megjelenítését és „népszerűsítését”, például az iskolákban, könyvesboltokban, reklámokban. 2025-ben aztán a tizenötödik Alaptörvény-módosítással a kormány beemelte a gyermekek jogainak abszolút védelmét az Alaptörvénybe, megteremtve az alkotmányos alapot a gyülekezési jog, így a Pride-felvonulás korlátozására. A szisztematikus diszkrimináció ellenére mégis úgy tűnik, Orbán elképzelése, vagyis az, hogy a magyar jogalkotás garantálja a homoszexuálisok jogait és így a jogegyenlőséget, a mai napig él a közbeszédben. LMBTQ-témájú közösségi média bejegyzések alatt, például a Budapest Pride Instagram-oldalán vagy a témához kapcsolódó, Facebookon zajló vitákban gyakori a „Miben nincs egyenlő joga a közösség tagjainak?” hozzászólástípus. Forrás: Kommentek a Budapest Pride Instagram-oldaláról, valamint Milanovich Domi (WMN) és Kiss Lívia (MKKP) Facebook-bejegyzései alól, amelyek a Tisza Párt programjának LMBTQ-vonatkozásairól szóltak. Fotó:LakmuszCikkünkben végigvesszük, hogyan alakult valójában az LMBTQ-közösség jogegyenlősége az Orbán-kormányok alatt, és 2026-ra milyen helyzetbe kerültek a közösség tagjai.55 százalékról 22-re esett vissza MagyarországAz LMBTQ jogokkal foglalkozó független nemzetközi ernyőszervezet, az ILGA-Europe évente frissülő interaktív térképen mutatja be a szexuális és nemi kisebbségek jogainak érvényesülését az egyes országokban. A térkép 49 európai országot rangsorol az LMBTQ-embereket érintő jogszabályok, jogvédelmi intézkedések és szakpolitikák alapján. Az országokat egy 0 és 100 százalék közötti skálán helyezi el, ahol a nulla a diszkriminációt és az emberi jogok súlyos megsértését, a 100 pedig az egyenjogúságot és az emberi jogok tiszteletben tartását jelenti.Magyarország az oldalon elérhető legrégebbi, 2013-ban közölt felmérésen a 49 ország közül a 11. helyen állt, 55 százalékkal. Ezzel még a zöld mezőnybe tartoztunk, magunk mögé utasítva például Ausztriát, Svájcot, Luxemburgot vagy Finnországot. Ez a 4 ország a magyarázat szerint rosszabbul teljesített a gyűlöletbeszéddel és gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni védelemben.A legfrissebb, 2026-os eredmény mindehhez képest jelentős visszaesést mutat: Magyarország 22,7 százalékos eredményt ért el, és ezzel a 38. helyre csúszott vissza, jóval az európai (42,8 százalék) és az EU-s (52,5 százalék) átlag alatt.