Május végén házkutatást tartottak a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA), „súlyos visszaélések és gyanús készpénzhasználat" miatt, nem meglepő módon a hónap elején kirobbant NKA-botrány nyomán. Eközben a kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán az ügyet ismerőktől vagy akár általában a lakosságtól vár információkat a Fidesz-klientúrának kiosztott milliárdokról. Sokak radarján csak akkor jelent meg az NKA, amikor kiderült, hogy az alapból vagy azon keresztül 17 milliárdot szórtak szét a Fidesz csókosai között. Pedig ez csak az NKA legalább másfél évtizedes lejtmenetének végállomása volt – miközben még a pontos összeg is alakul, június 1-i hír, hogy 400 millió ment a Fideszt támogató szervezeteknek Szabolcsba.
Kezdetben az NKA-nak volt egy saját bizottsága, és volt elnöke. Voltak ezen kívül úgynevgezett kollégiumai (kuratóriumai) kulturális területenként (például irodalmi, képzőművészeti, előadóművészeti, zenei, stb.). Ezek rendszeres időközönként pályázatokat írtak ki a saját területükön tevékenykedőknek. A pályázatokat a kollégiumok bírálták el, ezek tagjai pedig szakmai szervezetek jelölték. A nyerteseknek szigorú szakmai és pénzügyi elszámolási kötelezettségük volt, amit az NKA rendre ellenőrzött is. Ez az alapstruktúra kisebb-nagyobb mértékben változott ugyan, de megmaradt az NKA önállósága, és a pénzével, amely kezdetben a kulturális járulékból, később az ötöslottóból jött, javarészt szintén maga rendelkezett. A mindenkori miniszter csak az úgyneveztt miniszteri keretről dönthetett, amelynek mértéke sokat és sokszor változott.
