Egy dolgozó távolítja el a volt Külgazdasági és Külügyminisztérium épületéről a külgazdasági feliratot 2026. május 14-én – Fotó Huszti István / TelexA Tisza-kormány Külügyminisztériumában zajló tömeges, 200 fős leépítésről szóló értesülések jelentek meg a sajtóban a napokban, és a Telexhez is több beszámoló jutott el közös megegyezéssel született felmondásba bújtatott kirúgásokról és fűnyíróelv-szerűen működő eltávolításokról. Az egyes minisztériumokat éppen birtokba vevő kormány szerint csupán az új vezetés új működési kereteinek kialakítása történik és szó sincs 200 fős leépítésről, néhány érintett külügyminisztériumi dolgozó viszont értetlenül áll a felmondása előtt.Tamás például több mint hét éven át dolgozott Szijjártó Péter kabinetjében, ahol adminisztratív feladatokat látott el. Azt mondta, politikai döntéseket nem hozott, sőt örült a kormányváltásnak, ő is a Tiszára szavazott. A kormányváltás után hetekig nem kaptak tájékoztatást arról, milyen jövőre számíthatnak a munkahelyükön. Aztán május 28-án behívták a Személyügyi Főosztályra, ahol azt mondták neki, gyanítják, hogy tudja már, miről van szó. Kézhez kapott egy közös megegyezéses, május 31-i dátumozású dokumentumot a távozásáról, amit viszont nem vihetett magával. Azt mondták neki, ez csak akkor történhet meg, ha már aláírta azt. Hogy mi történik, ha nem írja alá a papírt, arról szerinte a főosztályon zavarosan fogalmaztak. Azt mondták, nem tudják ezt pontosan, de közben belengették: ebben az esetben megtörténhet az is, hogy később nem közös megegyezéssel kell távoznia, hanem kirúgják, emiatt pedig három évre eltilthatják a közigazgatási munkáktól.„Rengeteget dolgoztam, és iszonyú méltatlannak tartom, hogy ilyen formában távolítanak el. A Külügyminisztériumban végzett munka nyilván nem tud száz százalékosan politikamentes lenni, de a közvetlen kollégáim elsősorban szakmai munkát végeztek, ezért tartom rendkívül megdöbbentőnek, hogy az elbocsátások őket is érintik” – ezt már a kabinet egy másik dolgozója, Gábor mondta, aki hat évet töltött a Külügyminisztériumban. Május 27-én, szerdán hívták be, és szerinte indoklás nélkül arra kérték, hogy egy órán belül írja alá közös megegyezéses felmondását.Gábor úgy tudta, aznap 70 munkatársat, csütörtökön további harmincat bocsátottak el. Szerinte néhány közvetlen kollégáját eredetileg végkielégítés nélkül akarták elküldeni, végül mégis jóváhagyták nekik az egy havit bért. Közülük szerinte senki nem akar belebonyolódni egy munkahelyi peres vitába.„Nekem sincs kedvem perre menni a saját minisztériumommal. Megértettük a szándékot, és kívánom, hogy csinálják jobban nálunk.”Beszéltünk a külügy egy olyan fiatal munkatársának hozzátartozójával is, aki egyelőre nem akart nyilatkozni, de a rokonán keresztül megtudtuk, hogy kicsivel több mint fél éve dolgozott az intézményben. Orsolya a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett, és állítása szerint soha nem végzett pártpolitikai munkát, még csak nem is a Fideszre szavazott. Furcsának tartja, hogy míg a Fidesz-éra helyettes államtitkárainak felkínáltak más pozíciót, neki egyből a közös felmondás jutott. A döntést bizalomvesztéssel indokolták.Tisza: a döntések egyedi mérlegelés alapján születnekA Tisza még korábban cáfolta azt az értesülést, hogy 200 embert bocsátottak el. Most újra megkérdeztük a Külügyminisztériumot, hány embert érintett a felmondás, mi alapján választották ki ezeket a munkatársakat és mivel indokolták a döntést. Az érintettek számát most sem árulták el, helyette válaszukban azt írták, hogy a minisztériumokban most alakítják ki a működéshez szükséges vezetői és szervezeti kereteket, „amelyek bizonyos személyi döntésekkel is együtt járnak”. A munkatársakat érintő döntések minden esetben egyedi mérlegelés alapján születnek meg. Kiemelt szempont volt, hogy az érintettekkel személyesen egyeztessenek, és „a döntések során figyelembe vegyük egyéni élethelyzetüket, valamint szociális körülményeiket.” Ezután úgy folytatták, a folyamat során minden érintettel „a lehető legnagyobb tisztelettel és emberséggel” jártak el,a változások pedig elsősorban a vezetés közvetlen munkájához kapcsolódó pozíciókat érintik, nem pedig a minisztérium adminisztratív feladatellátását.Cáfolták azt az állítást is, hogy az érintetteket eltiltják a közigazgatási állások betöltésétől. „A minisztérium működése folyamatos és zavartalan, feladatait maradéktalanul ellátja” – zárták a választ.Orbán Anita külügyminiszteri meghallgatása az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságában 2026. május 11-én – Fotó: Huszti István / TelexA parlamentben elértük Velkey Györgyöt, a minisztérium parlamenti államtitkárát is. Velkey azt mondta, a Külügyminisztérium a Szijjártó Péter, illetve a parlamenti és a közigazgatási államtitkárai kabinetjében dolgozó néhány tucat ember esetében kezdeményezte a munkaviszonyuk közös megegyezéssel történő megszüntetését. Jelenleg mindegyikükkel tárgyalnak. Velkey szerint ők azok, akik az utolsó ciklusban dolgoztak a volt külügyminiszter mellett, ami „szakmailag vállalhatatlan”. Az államtitkár szerint eközben „méltatlanul meghurcolt szakemberek várnak a külügy kapuján kívül arra, hogy újra szolgálhassanak”; olyan karrierdiplomaták, akik az elmúlt években kényszerültek elhagyni a hivatásukat – közülük kerülhetnek ki a külügy új munkatársai.Szijjártó kirúgási hullámaGábor azt is felemlegette, hogy a Külügyminisztériumban történt már egy „hasonló kirúgási hullám”, több mint tíz éve, amit szerinte a jelenlegi vezetés elítélt, ezért is tartja groteszknek, hogy „a Tisza egy hét alatt összehozta a Szijjártó-éra számait” – bár mint láttuk, ezt a kormány cáfolja. 2014 őszén a frissen kinevezett külgazdasági és külügyminiszter valóban jelentős létszámleépítésbe kezdett a minisztériumban: a szervezeti struktúra átalakítására és a hatékonyabb működésre hivatkozva 2014 októberében 220 alkalmazottat bocsátottak el. Szijjártó akkor azt mondta, az átalakításra azért volt szükség, mert a minisztériumban majdnem minden második dolgozó, körülbelül 400 ember a szervezet működtetésével foglalkozik, holott ez a feladat 150-200 emberrel ellátható.Úgy tudjuk, később Szijjártó vezetése alatt a miniszteri kabinet létszáma jelentősen megnőtt, megközelítőleg 40 fős lett, közülük sokan a miniszter napi programjainak szervezésével foglalkoztak.A külügy korábbi dolgozói mind felemlegették Orbán Anita korábbi nyilatkozatát is, amelyben az új külügyminiszter arról beszélt: nem terveznek politikai alapú kirúgásokat. Orbán Anita nagyjából másfél hete mondta azt a VálaszOnline-nak: „Nem fogunk tisztogatni; nincs olyan szabály, hogy ki az összes futsalossal! Olyan szabály viszont van, hogy professzionális diplomáciai csapatot építünk.” A Tisza-kormány külügyminisztere azt is hozzátette, önmagában az sem jelent kizáró okot, ha valaki végigdolgozta a teljes Szijjártó-érát, helyette a szakmai felkészültség és az integritás számít majd, azaz „nem merül fel lopás, korrupció, esetleg szándékos szivárogtatás, titoksértés”.A cikkben a neveket az alanyok kérésére megváltoztattuk.