FRISSÜL Cikkünk folyamatosan frissül! Videót tett ki Sulyok Tamás köztársasági elnök május 31-én vasárnap, a napon, amikor lejárt a lemondására a kormány által kitűzött határidő. Ebben többek közt elmondta, nem mond le a posztjáról, hanem megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását, illetve jelezte, hogy alkotmányos úton kell eljárni az ügyében. Emellett ugyanakkor továbbra is együtt akar működni a kormánnyal, és segít az uniós források lehívásához szükséges jogalkotást is.Sulyok elmondta, a választások után világos politikai igény fogalmazódott meg az elnöki poszt újraértelmezésére, ami egy kormány legitim joga. Neki a hatályos alkotmánynak megfelelően kell ellátnia feladatait, és az államfő megválasztására vonatkozó szabályok “1990 óta lényegében nem változtak”. A fékek és ellensúlyok miatt különbözik az elnök hivatali ideje a kormányétól – magyarázta.Szerinte a hatályos alkotmányos rend szerint a köztársasági elnöknek együtt kel működnie a mindenkori kormánnyal, a kormánynak pedig az előző parlament által megválasztott elnökkel.A miniszterelnöki nyilatkozatok “az állami szervek között szokatlan stílusban egyoldalú követeléseket, utasításokat fogalmaztak meg” az ő irányába, ”beleértve a tisztségről való lemondásra való felszólítást is" – mondta. Ez súlyosan ellentmondásos, a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos tekintélyét és működését hátrányosan érinti. A lemondás lehetősége nem adna megoldást az intézményi konfliktus alkotmányos rendezésére szerinte. A megoldásban hatékony segítséget adhat az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság szakértői közreműködése, amit ő maga kezdeményezett.Eloszlatja a feltételezéseket, hogy hatásköreivel a kormányt akadályozni akarná, akár az uniós források lehívhatóságához szükséges jogalkotásban. "Kiemelten tiszteletben tartom a hazánk tekintélyét szolgáló kormányzati törekvéseket – mondta. Haladéktalanul aláírta ezért a nemzetközi büntetőbírósági csatlakozást, ahogy korábban a svéd NATO-csatlakozásról szóló jogszabályt is. Bízik a kormánnyal való józan alkotmányos együttműködésben.Magyar Péter vasárnap arról írt a Facebook-oldalán, hétfőn reggel 8-kor felmegy a Sándor-palotába az igazságügyi miniszterrel, hogy beszéljen Sulyokkal a távozásáról. Sulyok mostani közleménye után pedig tömören reagált, szintén a közösségi médiában: “Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. Gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett.”Törvénymódosítással távolítaná el Magyar az Orbán-bábokatA rendszerváltás óta még soha nem fordult elő olyan, hogy a köztársasági elnököt megfosztották volna a hivatalától. Ketten mondtak le a megbízatásuk vége előtt: Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány miatt, Novák Katalin 2024-ben pedig a kegyelmi ügy után távozott, és az Országgyűlés mindkét esetben csak tudomásul vette a döntést.Sulyok Tamás mandátuma 2029. március 4-ig tart. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt akkor lehet csak idő előtt elmozdítani a helyéről, ha nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el. Ebben az esetben az országgyűlési képviselők ötöde kezdeményezheti a megfosztási eljárást, ennek megindításához pedig már kétharmadra van szükség. Innentől kezdve a köztársasági elnök már nem gyakorolhatja a jogköreit, a végső döntés azonban az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ők foszthatják meg a köztársasági elnököt a tisztségétől, ha úgy ítélik meg, hogy megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit. „Nagyon fontos jogállami garanciánk, hogy az Alkotmánybíróság mint független szereplő egy védőbástya legyen ebben az eljárásban, hogy a köztársasági elnököt ne lehessen az Országgyűlés kénye-kedve szerint rángatni, elmozdítani” – fogalmazott Stánicz Péter alkotmányjogász a Telex áprilisi élő műsorában.Magyar Péter az Alkotmánybíróság elnökét, Polt Pétert, és tagjait is távozásra szólította fel ugyan, ám őket a jelenlegi szabályok alapján nem tudja az Országgyűlés kétharmados többsége csak úgy elmozdítani. Az Alkotmánybíróság egy-egy tagját csak a 15 tagú Alkotmánybíróság válthatja le szavazással. Van arra technikai lehetősége a tiszás többségű Országgyűlésnek, hogy átvegye az irányítást az Alkotmánybíróságban. Az Alaptörvény módosításával bővíthetik a testület létszámát, és ha többségbe kerülnek az új parlament által megválasztott tagok, akkor ők egyesével el tudják mozdítani az elmúlt 16 évben kinevezett alkotmánybírákat.A másik, ennél egyszerűbb és gyorsabb lehetőség, ha az új Országgyűlés kétharmados többsége az Alaptörvényben egészen egyszerűen átírja a köztársasági elnök megfosztásának feltételeit vagy az eljárását. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság az új Alaptörvény rendelkezését lenne köteles alkalmazni. Ilyen módosítás azonban nehezen lenne összeegyeztethető a jogállamisággal Stánicz Péter alkotmányjogász szerint.„Az Alaptörvény-módosításnak általánosnak kell lennie. Nem elfogadható egy olyan törvénymódosítás, amelynek kifejezetten egy egyedi döntés a célja”– mondta a Telexnek.Magyar Péter az első kormányülés után tartott sajtótájékoztatón a 444 kérdésére arról beszélt: ha Sulyokék nem mondanak le önként, akkor Alaptörvény-módosítással rendkívül egyszerűen el lehet őket távolítani alkotmányos és jogállami keretek között. Azt még nem tudni, hogy ez technikailag hogy fog kinézni. Magyar a Telexnek adott hétfői interjúban azt mondta, hogy az alkotmányjogászaik több megoldási lehetőséget is kidolgoztak, és ezek egyeztetése zajlik még.Szerinte azért van szükség Sulyok Tamás eltávolítására, mert nem fejezi ki a nemzet egységét, bábként mindenben kiszolgálta az Orbán-kormányt, és nem állt ki például nyilvánosan a gyermekvédelem áldozatai mellett. A miniszterelnök szerint április 12-én a rendszerváltásra szavaztak az emberek, és része az is, hogy leváltják az Orbán-bábjait. „Itt nem Sulyok Tamás személyéről van szó, hanem a köztársasági elnök által tett vagy meg nem tett dolgokról” – fogalmazott Magyar a lapunknak adott interjúban, és a szavai alapján praktikus oka is van a május végi határidőnek. A miniszterelnök azt szeretné megakadályozni, hogy Sulyok a vétójogával élve megakadályozza azoknak a törvényeknek a gyors kihirdetését, amelyek a Magyarországnak járó uniós források felszabadításához szükségesek.PartnereinktőlÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Kövess minket Facebookon is! Legfontosabb További élő árfolyamok! Friss hírek