Úgy tűnik, tényleg sürgősen meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az USA elkezdi magára hagyni Európát. Donald Trump nemrég belengette, hogy fél-egy éven belül kivon ötezer katonát Németországból, és a két fél között 2024-ben megszületett megállapodás ellenére mégsem telepítenek Tomahawk rakétákat az országba.Nem sokkal később már olyan hírek érkeztek, hogy az Egyesült Államok a korábbi tervek ellenére nem küld négyezer katonát Lengyelországba. Ezzel kapcsolatban JD Vance alelnök utóbb inkább késleltetésről, mintsem teljes visszakozásról beszélt, maga Trump pedig csütörtökön bejelentette, hogy az oda nem küldendő négyezer katona helyett igenis, hogy odaküld, ráadásul ötezret, csak épp az nem világos azóta se, hogy ezek a fegyveresek honnan fognak érkezni - azaz honnan vonják ki, és vezénylik át őket.A Pentagon ezzel együtt múlt kedden már azt közölte, hogy négyről háromra csökkenti az Európában állomásoztatott dandárjai számát - egy dandár 4-4700 főt foglal magában -, így az ukrajnai invázió kezdete előtti szintre skálázza le az amerikai katonai jelenlétet a kontinensen.Az amerikai közmédia pedig arról adott hírt, hogy Trump fontolgatja, hogy az Olaszországban és Spanyolországban állomásoztatott amerikai csapatok számát is csökkenti.Amerikai katona NATO hadgyakorlaton EurópábanMTI / Szilágyi AnnaAz nem újdonság, hogy az amerikai elnök elégedetlen az európai NATO-tagállamok védelmi teljesítményével, hiszen évek óta hallgathatjuk, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a katonai szövetségből, miután a kontinens országainak hadi kiadásai masszívan elmaradnak a vállaltaktól, és szerinte mindenki csak kihasználja a nagy és erős USA-t.A fenyegetéseknek azonban most kezd valódi súlya lenni, és úgy tűnik, az egészet Trump abszolút kudarcos iráni háborúja váltotta ki. A németországi csapatkivonások és rakéta-éheztetést közvetlenül az előzte meg, hogy Friedrich Merz kancellár arról beszélt: a szinte lesajnált Irán megalázta az Egyesült Államokat, a további csapatkivonások terve mögött pedig az amerikai közmédia szerint az áll, hogy az elnöknek nem tetszik, hogy az európai országok nem akarnak beszállni a Hormuzi-szoros biztosításába.Pörgés a háttérbenAz európai NATO-tagok nem restek, sajtóértesülések szerint a színfalak mögött már fontolgatnak egy hormuzi missziót az áthaladni kívánó hajók védelmére, ha még július elejére se sikerül megnyitni a szorost. Ezen felül a kontinens fegyveres erői a háttérben már egy, a NATO-t helyettesítő B-terven dolgoznak, arra az esetre, ha az USA tényleg lelépne - a szervezkedés kiváltó oka Trump év eleji grönlandi műsorozása volt.És Mark Rutte NATO-főtitkár zárt körű megbeszélésre hívta Brüsszelbe a legnagyobb európai fegyvergyártó vállalatokat, hogy beruházásaik felpörgetésére késztesse őket, azzal a céllal, hogy lenyugtassák a háborgó Trumpot. A remélt eredményekről a Financial Times szerint a júliusban rendezendő, ankarai NATO-csúcson számolnának be. A másik, gyakorlati cél nyilván az lenne, hogy a gyártás felskálázásával csökkentsék a kontinens Amerika felé fennálló hadiipari kitettségét.Mark Rutte AFP / ANP MagA tagállamok a tavalyi, hágai csúcson állapodtak meg abban, hogy Trump akaratának engedve a GDP-jük 5 százalékára emelik a védelmi kiadásaikat - ebből 3,5 százalék lenne a szorosan vett hadi kiadás, a maradék pedig kapcsolódó költés. A kiadások megemelésének egyelőre csak mérsékelt jeleit látni, mert a vállalatok - érthetően - a nagy kormányzati megrendelésekre várnak.Rutte a hírek szerint azt szeretné, ha a cégek már a megrendelések beérkezése előtt cselekednének, a hangsúlyt pedig a légvédelmi képességek fejlesztésére és a nagy hatótávolságú rakéták gyártására helyeznék. Ez nem meglepő: épp ez a két terület az, melyen Európa az USA-nak való kitettsége a leglátványosabb. Főleg, mióta Trump olyan szédítő sebességgel durrogtatta el az amerikai készleteket Iránban, hogy Európának már csak ezért sem jut már belőlük.