Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.Nem mindegy a képzési szint és a munkarendLegnagyobb arányban a mesterképzésben résztvevők dolgoztak a diplomájuk megszerzése előtt (84,3%), akiket szorosan követnek az alapképzésben végzettek (79,5%). Ezzel szemben az osztatlan képzésben tanulók jóval az átlag alatt, mindössze 67,3 százalékban vállaltak munkát az egyetemi éveik alatt, ami a hosszú, kötöttebb és nagy jelenlétet igénylő képzési struktúrával (például az orvosi vagy jogi szakokkal) magyarázható.A párhuzamos munkavégzés magától értetődően a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi leginkább, az ő körükben a foglalkoztatottsági ráta eléri a kimagasló, 93,6 százalékos szintet. Azonban a nappali tagozatos hallgatók körében is masszív többségről beszélhetünk: közel háromnegyedük (74,3%) dolgozott az egyetem mellett.Szakmai tapasztalat vagy pusztán zsebpénz?A tanulmányok alatt dolgozók megközelítőleg 73 százaléka a közvetlen szakterületéhez kapcsolódó munkát végzett, és mindössze 27 százalékra tehető azok aránya, akik a tanulmányaiktól teljesen független területen kerestek pénzt.A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, a műszaki és a pedagógusképzés területek hallgatóinak nyílt lehetőségük, de a gazdaságtudományi szakok végzettjei is legalább részleges szakmai kapcsolódásról számoltak be. Ezen a területeken – kiegészülve a sport-, társadalom- és államtudományokkal – általánosságban is kiemelkedően magas a dolgozó hallgatók aránya.A bölcsészettudományi, agrár-, művészeti, természettudományi, valamint orvos- és egészségtudományi képzésekben az átlagosnál jóval alacsonyabb a munkát vállalók aránya. Amennyiben az itt tanulók mégis dolgoznak az egyetem mellett, az átlagosnál lényegesen gyakrabban kénytelenek a szakterületüktől eltérő, pozíciókat betölteni.A HÖOK legfrissebb kutatása még tovább árnyalja a helyzetet, hiszen ebből pedig az derül ki, hogy a hallgatók közül sokan nem csak alkalmi jelleggel vállalnak munkát, hanem heti 20 óránál is többet dolgoznak. Ennek hátterében a szervezet szerint az áll, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.„A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerülA hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.