A Színházi Dolgozók Szakszervezete reagált Eszenyi Enikő szerdán közzétett nyílt levelére, amelyben a Vígszínház verbális abúzusokkal vádolt egykori igazgatója bocsánatot kért, hat év után ebben a formában először. A SZIDOSZ többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy Eszenyi posztjában van egy tényszerűen hamis állítás, és hogy az igazi rehabilitáció alapja a valódi felelősségvállalás lenne, ami szerintük ebben az ügyben elmaradt.Mint ismert, Eszenyi körül 2020-ban robbant ki a Vígszínház-botrány, miután körülbelül félszáz kollégája vádolta elfogadhatatlan stílusa, verbális abúzusai miatt. Eszenyi végül a következő igazgatói ciklusra beadott pályázatát visszavonta, majd jó időre eltűnt a fővárosi színpadokról, és inkább vidéken és külföldön rendezett darabokat, majd 2023-ban visszatért a TV2-n.Múlt szombaton aztán Vadász Dániel, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója azzal az indokkal függesztette fel a jövő évadra meghirdetett rendezését, a Primadonnák című produkciót, hogy úgy látja: a tervezett együttműködés több kollégájukban „bizonytalanságot és rossz érzéseket okozhat”. https://hvg.hu/elet/20260527_eszenyi-eniko-vigszinhaz-bocsanatkeresAhogy a szakszervezet írja csütörtöki állásfoglalásában, Vadász Dániel igazgatóként való kiállását példaértékűnek tartják, ugyanakkor megjegyzik: azzal indokolta Eszenyi korábbi felkérését, hogy a színházi szakmában és a közvéleményben az utóbbi években „elfogadottá vált” a foglalkoztatása. „Az elsődleges szempont soha nem a szakma elvont fogalma vagy a közvélemény hangulata, hanem a hús-vér munkavállaló”, hívják fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a valódi megoldást nem a nyilvánosság, hanem a belső jelzőrendszerek működése jelentené. Szerintük az eset rávilágít arra, hogy a színházi szakmában ezek súlyosan sérültek.Eszenyi nyilvános bocsánatkérésére is kitértek, visszautasítva azt a narratívát, amit a posztjában írt, miszerint az elmúlt hat évben először fordult elő, hogy egy alkotói közösség egyes tagjaiban megfogalmazódott, nincs meg felé a bizalom. Nem az történt, hogy hat év alatt ez most fordult elő először, hanem az, hogy hat év után ez most derült ki először (…) A látszólagos problémamentesség nem a megváltozott viselkedés bizonyítéka, hanem az elfojtásé és a megfélemlítettségé.Ahogy fogalmaztak, elutasítják, hogy olyan személyek kerüljenek strukturális hatalmi helyzetbe, akik korábban visszaéltek a hatalmukkal, és akiknek a jelenléte szorongást, félelmet és méltatlan munkakörnyezetet teremthet a színházi dolgozók számára. Azt is leszögezték emellett, hogy nem hisznek a lincselésben, a bosszúhadjáratokban vagy a szakmai ellehetetlenítésben. Az igazi rehabilitáció alapja ugyanis a valódi felelősségvállalás lenne, ami ebben az ügyben elmaradt. Nem zajlottak le azok a transzparens, független intézményi vizsgálatok sem, amelyek tisztázták volna a múltbeli eseteket, és megnyugtató garanciákat adtak volna a jövőre nézve. Ezek hiányában egy bocsánatkérés – benne egy tényszerűen hamis mondattal – nem törölheti el a strukturális kockázatokat. De kétségkívül nagy és fontos lépés– írták. https://hvg.hu/kultura/20260521_lengyel-tamas-eszenyi-eniko-vigszinhaz-hatalmi-visszaeles-vizsgalat